Földügy: változott a törvény

December közepén fogadta el a parlament a földforgalmi törvény módosításait. A lényeg, hogy ezentúl az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk a helyi földek adásvételébe, cseréjébe, a döntéseket az agrárkamara helyi szervei, illetve megyei elnöksége hozza. Az Országgyűlés lényegében változtatás nélkül engedte át a módosításokat, így az adásvétellel kapcsolatos végzést a kormányhivatalnál, majd a bíróságnál lehet megtámadni, de a bíróság a határozatot nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Újdonság, hogy ezen túl földcsere esetén is szükség lesz a helyi agrárkamarai véleményezésre és jóváhagyására.

A változtatás lényegében árszabályokat is felállít: ennek lényege, hogy erdő esetében az alap a föld, valamint a faállomány értéke, amit 50 éves időtartamra kell vonatkoztatni. Más földeknél a 20 éves jövedelemtermelésük az irányadó, tehát az adott területre kialkudott vásárlási árat ehhez viszonyítják, és megállapítják, hogy életszerű-e, azaz nem túl magas-e. (Sokak szerint ezek az intézkedések a hazai földárak növekedésének nem fognak használni.)

Az a változtatás is az életből vett rossz példákat igyekszik kiszűrni, amikor valakik – élve elővásárlási jogukkal – állattartást vállaltak be, de a terület méretéhez képest csak minimális állományt tartottak fenn. Módosulnak tehát az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Viszont az elővásárlásra és elő-haszonbérletre jogosultak köre kibővült a szaporítóanyagelőállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a területen meghatározott ideig ezt a tevékenységet folytatják.

Az elővásárlási visszaélések kiszűrését is segítheti az a változtatás, amely szerint szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor vállalt, előnyt adó kötelezettségeit. Ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él a vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.

Főhet a fejük azoknak, akik eddig feles vagy részesbérleti szerződés alapján szereztek jogot a földművelésre, ugyanis a változtatások ezt megszüntetik azzal a meghagyással, hogy a most még élő ilyen szerződések legfeljebb 2028 végéig maradhatnak érvényben.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE