Támadhatatlan vétójog?

Egy törvénymódosítás eredményeképpen a termőföldek adásvétele során a helyi kontrollt jelentő települési önkormányzatokat szinte teljesen kizárnák az ügyek elbírálásából. Így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kizárólagos vétőjogot kap a helyi földforgalomban, még a bíróságok is csak az ügyek újratárgyalására kötelezhetné e szervezeteket. Mostanában – a kormányrendelet hiánya miatt – úgy folynak a földértékesítések, hogy a kamarai tagok által alkotott területei agrárbizottságok (TAB) állásfoglalást készítenek, azt megküldik az agrárkamara megyei elnökségének, amely azt vagy jóváhagyja, vagy nem, s szól az illetékes földhivatalnak és a jegyzőnek a döntéséről. Ha a TAB egy ügyről a határidőig nem ad véleményt, akkor a megyei kamara anélkül dönt. A határozat eddig a helyi önkormányzat elé került, amely a döntést perelhette. Ezért javasolja a törvénymódosításában az országos kamara néhány vezetője, hogy hagyják ki a településeket az ügyekből, már csak a perköltségek terhe miatt is. Ha megszűnik az önkormányzat döntési joga, eltűnik a perelhetőségi felhatalmazása is.

– A helyhatóságok valójában nem szakmai döntést hoznak, hanem a megyei kamara korábbi végzését véleményezik, s így fogadják vagy utasítják el – mondta Győrffy Balázs, az országos agrárkamara elnöke. Arról nem tett említést – ahogyan immáron fél évtizede a kamara egyetlen vezetője sem –, hogy érdemesebb, egyszerűbb lenne a földforgalmi törvényben megfogalmazott helyi földbizottságokat létrehozni, a helyi gazdálkodók kezébe adni a döntés jogát, ami csupán egy kormányrendelet megalkotásától függ. Csakhogy ez sehogy sem akar megszületni. Így a kamara „kénytelen” minden magyarországi termőföld adásvétele esetében dönteni. A kamara jogköreit tovább erősítheti az a módosítási javaslat, miszerint a bíróságok nem változtathatnák meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást. Ezt a módosítást a kamarai vezetők úgy értelmezik, hogy megerősödne a helyi gazdák szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birtokpolitikai célkitűzések megvalósításában.

A javaslat a visszaélések megakadályozása érdekében módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlásra és elő-haszonbérletre, ezáltal igazságosabb lenne a földforgalmi szabályozás: a földek művelési ágának igazodnia kellene a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam venné meg a birtokot.

A törvénymódosító csomag szerint a jövőben nem lehetne a visszaélésekre lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a földcsere esetében pedig szükség lenne a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE