Vitatott földszabályok

Több baj is van az új földjogi szabályozással a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint. Ez egyrészt abban merül ki, hogy ezentúl a föld maximális vételárát meghatározott séma szerint kell kiszámolni, s ha annál valaki többet is ígérne a földdarabért, azt el kell vetni. Ez lényegében a tulajdonos, azaz az eladó érdekeit sérti. Másrészt aggályos, miként lehetne kiszámolni egyáltalán az árat. A MOSZ szerint ugyanis a törvény alapján a termőföld esetében a következő húsz évben várható jövedelmet kell kiszámolni, és annak alapján meghatározni a vételárat, ami lehetetlen művelet, mivel ezt akár csak néhány évre előre is nehéz megbecsülni. 

A MOSZ kifogásolja azt is, hogy törvényben rögzítették: a jövőben csak a Magyar Agrárkamara (NAK) területi szervei foglalhatnak állást a földadásvételi szerződésekről, a helyi gazdákat és az érintett önkormányzatokat kizárták ebből. Továbbá a bíróságok jogköre is csorbult, mivel egy-egy adásvételi ügyben nem dönthet, csak új eljárásra kötelezheti a feleket, a hatóságokat. A MOSZ állítja: így a földbizottság helyett a kamara helyi és megyei testülete dönt egy-egy ügyben. Eredetileg a település gazdáiból alakultak volna a földbizottságok, amelyek részt vennének az adásvétel elbírálásában, azonban a kormányzat és a szaktárca több év óta mind a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet.

A most elfogadott változások ráadásul olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket – ami az agrárkamarához kerül –, melynek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt néhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni a földszerzők közeli hozzátartozóinak vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol mennyi földet használnak. A MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult a törvénymódosítás miatt, de hiába: Áder János aláírta a vonatkozó jogszabályok módosítását, melyek december végén meg is jelentek a Magyar Közlönyben és a napokban hatályosultak.

Örül viszont a módosításnak az agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs, aki az egyik kezdeményezője volt a változtatásoknak. Állítja: a földforgalmi törvény finomhangolása jó célt szolgál, így a helyben lakó gazdák szerepének erősítését, a visszaélések visszaszorítását és a termőföld magyar kézben tartását. Az is hasznos szerinte, hogy az eddigi bizonytalan jogi helyzet helyett az új szabályozás egyértelműen kimondja, a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként, s a megyei elnökség hozza meg a döntést, mely állásfoglalás közvetlenül a kormányhivatalhoz kerül, a végső döntés ott születik meg. Ha valaki nem ért egyet, van lehetősége jogorvoslatra a bíróság előtt. Nem igaz tehát az az ellenzéki vád, miszerint megszűnne a fellebbezés lehetősége. Ugyanakkor a bíróság nem változtathatja meg a döntést, aminek komoly oka van: amennyiben lehetősége lenne a döntés felülbírálatára, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát – állítja a kamara elnöke. Korábban, ha valaki nem értett egyet a bizottsági állásfoglalással, a helyi képviselő-testülethez fordulhatott. A jövőben a bevonásukra nem lesz szükség, amivel egyébként Győrffy szerint az önkormányzatok többsége egyetértett.

Az ár szerinte nem probléma: lényege, hogy a földet a jövőben is a ténylegesen gazdálkodni kívánók szerezhessék meg, és a szőlők helyét ne válthassák fel például a panorámás telkek. A testületeknek ezért a helyi viszonyok alapján meg kell vizsgálniuk, hogy mekkora jövedelmet érhet el a termelő az érintett területen, s ez alapján értékelik a vételárat is.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE