Géptámogatás helyett hitel

Berlin a világ egyik legnagyobb agrárkiállítását rendezi meg minden januárban. S ha már ott van csaknem száz ország agrárvezetője, szakértője, rendre megtartják a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumot (GFFA) is. Az idén Nagy István agrárminiszter képviselte hazánkat, s a tanácskozáson több – eddig nem kellően hangsúlyozott – problémára is felhívta a figyelmet. Ez már csak azért is fontos, mert ebben az évben kellene lezárni és elfogadni az Európai Unió 2020–2027 közötti agrártámogatási feltételgyűjteményét, a Közös Agrárpolitikát. Nem mindegy, hogy abban milyen prioritások szerepelnek, amelyek a felmerülő – közte sok új keletű – problémák kezelésére adhatnak esélyt. A tárcavezető felvetette, hogy a már szinte minden fórumon szóba hozott – a jövő élelmiszer-termelésének egyik „megváltójaként” kezelt – precíziós gazdálkodás elterjedését a hozzájutás egyenlőtlensége gátolja. Magyarán: az agrárium digitális beruházásainak megtérülése más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és más a kisgazdaságok esetében.

– Esélyegyenlőséget kell garantálni minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához – hangsúlyozta Nagy István. Ehhez az uniós tagországoknak össze kell hangolniuk a törekvéseiket. E beruházások meglehetősen költségesek. Jelenleg nem is éri meg a bizonyos területnagyság alatti birtokokon több tíz-, netán százmilliós szupergépeket, berendezéseket vásárolni. Ráadásul ezek csak a földön, az állattartó telepeken dolgozó masinák, miközben a lényeg az irodákban csúcsosodik ki: a berendezések rengeteg adatot gyűjtenek, s ezeket tárolni, elemezni kell, a fontos következtetéseket levonni, az így született eredményeket felhasználni, a precíziós gépekkel a szükséges teendőket végrehajtani. Nos, minderre a kisgazdaságoknak nincs elég ideje, szakképzett munkaereje, számítógépes háttere. Emiatt aztán kevés az esélyük, hogy lépést tartsanak a nagyobb üzemekkel. A magyar miniszter szerint a digitalizáció olyan forradalmi változásokhoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény- és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése. E folyamatot a magyar állam azzal tudja segíteni, hogy megteremti a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúrát. Hazánk az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével jó úton halad, de a mérethatékonyság is fontos tényező.

Legalább ilyen lényeges az adatok megosztása és cseréje az országon belül és nemzetközi szinten is. Ez nem csak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében, de akár az állat- vagy növénynemesítésben is segíthet. Ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez szabad adathozzáférés szükséges – fejtette ki az agrárminiszter.

Hogy milyen újdonságok várnak a mezőgazdászokra, arra kézzelfogható választ kaphattak a minapi budapesti Agromash Expó látogatói. Több mint 46 ezren csodálhatták meg a gépeket, a technológiákat. Itt Nagy István miniszter újabb problémát vetett fel: bejelentette, hogy 2020-ig nem juthatnak uniós forráshoz a magyar agrárium gépvásárlást és az ehhez köthető beruházásokat tervező szereplői, mivel már elfogyott az erre szánt összeg. Ugyanakkor nem állhat meg a fejlesztés, ezért igen kedvező – államilag támogatott és részben garantált – speciális hitelcsomagot állítanak össze, amely az idén megnyílhat az érdeklődők számára.

FOTÓ: HENRY ARDEN, AFP/CULTURA CREATIVE