Csökkent is meg nem is

A mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők több mint egy évtizedes folyamatos javaslata, kérése, követelése az aktuális kormányzathoz, hogy csökkentse az áfa mértékét. Ma 27%-os adó terheli a legtöbb élelmiszert, italt, illetve néhány terméknél ez eleve 18%. Pontosabban volt, mert néhány éve megkezdődött egy lassú, kisebb termékkörre kiterjedő áfacsökkentés, melynek során 5%-ra mérsékelték a terhet. Ezek hatása eltérő: van, ahol megérzi az egyszerű vásárló, máshol szinte semmit nem lát belőle. Mondhatnánk azt is, hogy a kereskedők „lenyelték” az áfacsökkentést, de ez nem igaz, habár másfél évtizede egy általános adócsökkentéssel így jártunk. Most az a helyzet, hogy ahol van elegendő árualap és él a verseny, ott sikerültsikerül megtartani a mérsékeltebb adózás miatti árcsökkentést. Ahol pedig hiány van, illetve az európai árak miatt az import sem olcsóbb, ott bizony nem. Így jártunk a tojással: most is annyiba kerül, mint három éve, tavaly viszont az áfacsökkentés ellenére e fontos táplálék még drágább is volt, mint előtte. Akkor a madárinfluenza, majd a tiltott rovarirtó szer használata miatt a kevesebb tyúk kevesebbet termelt, így kisebb kínálat és magasabb árak alakultak ki. Most megint 30-40 forint a tojás, akár csak korábban, de ezt csupán 5% adó terheli. Hogy mégsem kisebb az ár, annak a tavalyi aszály miatt 30%-kal megdrágult takarmány az oka. A tejnél – legyen az friss vagy tartós – eltérő mértékben érezni a különbséget. A folyó tejnél csak kissé, mivel két év alatt nagyjából 20%-kal drágult a tej felvásárlási ára, így a fogyasztói árakban ez látszik is, mindamellett, hogy 18-ról 5%-ra ment le az adó. A tartós tejeknél az év elején még érezni lehetett valami változást, ami mára már eltűnt: kiürültek a régi készletek – melyeket gyanúsan olcsón behozott importtejek adtak –, ezekből akciózni lehetett. Ma a magyar árszint a jellemző, ami viszont mindig is magasabb volt a vélhetően adóelkerüléssel is olcsóbbított külföldi termékekhez képest. Itt ezért nem tapasztalni annyira az adócsökkentést.

A hal esetében egyértelműen az alapanyaghiány az ok: két év óta 10%-kal mérséklődött a termés, mert a drága vízfelhasználás miatt kevesebb tavon folyik tenyésztés, s a meleg időjárás is csökkentette a hozamot. Hiány van, az eddigi exportpiacok nagy részére sem szállítanak már a magyar halászok, a jó árak miatt itthon értékesítenek. Korábban évekig 750–850 forint volt egy kiló élő ponty ára, két éve 1100–1300, pedig tavaly január óta itt is 5%-ra ment le az adó. Ha ez nem történik meg, most akár 1500 forint is lehetne egy kiló élő ponty a boltban.

A húsoknál – sertés, marha, baromfi stb. – működik az adócsökkentés, ahogy a hústermékek nagy részénél is. A baromfinál nagy a hazai termelés, a sertésnél, marhánál pedig az uniós kínálat is széles. Ebben az is szerepet játszik, hogy két nagy veszélyes betegség – baromfiinfluenza, afrikai sertéspestis – miatt egy sor unión kívüli piac letiltotta a bevitelt, plusz az orosz embargó is az oka, hogy nagyobb készletek maradtak az EU belső piacán. A kínálat nyomottabb árakat eredményez. Amennyiben a pestis a nyugati sertéstartóknál is megjelenik, akkor akár össze is omolhat a sertéshús piaca az újabb külpiacok bezáródásával felhalmozódó felesleges készletek miatt.

Az alapanyag drágulása egyértelmű a zöldségek és gyümölcsök piacán. Ez kihat az éttermekre is, amelyek olcsóbb húsfélékkel, változatlan áron kínált tojással, tejjel és tejtermékkel kalkulálhatják a saját áraikat. Drágult viszont a munkaerő, az energia, a különféle hatósági díjak is emelkedtek. Így aztán nem csoda, hogy nem vagy csak alig néhány helyen lehet észlelni az áfacsökkentés éttermi hatását.

A kép tehát vegyes: néhány terméknél érezhetően jól járt a fogyasztó, máshol nem. Az okok alapja különféle. A kormány azonban általánosít: mivel vegyes az adócsökkentés hatása, nem is tervezi a széles körű bevetését. Holott egész ágazatok sorsa függ ettől: ahol bevezették, ott tisztult a piac, tisztességesebb a jövedelmezőség, megszűnt az áfacsalás, a magyar termelők és feldolgozók jól jártak. A zöldség-gyümölcs szektor megújulása, fejlődése is múlhat azon, hogy a kormány az adó minimalizálásával megfosztja-e a feketézőket az adócsalás lehetőségétől vagy marad a 30-40%-ra becsült fekete zóna.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE