Veremben érdemes tárolni

Egyik legkedveltebb zöldségfélénk a sárgarépa: levesek, főzelékek, hidegkonyhai készítmények általános ízesítője, de préselt, illetve velősített formában (smoothie) szintén gyakran fogyasztjuk. Az egészséges táplálkozás zöldsége is, hiszen kevés kalóriát és sok vitamint tartalmaz. Karotinban különösen gazdag. (Ez a narancssárga színű növényi festék, amely az A-vitamin elő­vi­ta­minja, a sárgarépa latin elnevezése, a carota után kapta a nevét.)

Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz rostot, B- és C-vitamint, továbbá kalciumot, foszfort és vasat. Rendszeres fogyasztása akadályozza a bőr kiszáradását, hatékony a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétás gyógyításában, valamint az immunerősítő kúrák része is.

Fo­gyasztása a várandós, illetve szop­tatós anyáknak is ajánlott, egyéves kortól pedig a gyermekeknek: a préselt levét tejjel vegyítve adjuk cumisüvegből. Itt kell elmondanunk, hogy a sárgarépa azon zöldségek egyike, amely hajlamos a nitrogéntartalmú műtrágyák, illetve növényvédőszer-hatóanyagok felhalmozására, ezért mértékkel kell fogyasztanunk. S itt válik jelentőssé a házi kerti, illetve bio­ter­mesztése, amikor tudatosan minimalizáljuk az olyan anyagok használatát, amelyek ártalmassá válhatnak.

A sárgarépa hidegtűrő, ezért a magját akár a tél alá is vethetjük, azzal a kockázattal, hogy ha a csírázás idején fagy éri, károsodhat. De ha a nagyobb fagyok beállta előtt szalma- vagy lombtakarással védjük a sorokat, elhárítjuk a veszélyt. Tápanyag- és vízigénye közepes (nem kíván közvetlen szervestrágyázást), a talajra azonban kényes: legszebben a mély rétegű, középkötött földeken díszlik. (A szélsőségesen rossz és erősen kötött talajon gyatra termést hoz.)

Hosszú gyökere mély talajművelést, apró magja jól előkészített magágyat követel. Rövid, közepes és hosszú tenyész­idejű fajtái között választhatunk, tárolásra elsősorban a hosszú te­nyész­idejű répák alkalmasak.

Fűtetlen pincében

A sárgarépát a fagyok előtt, októberben szedjük fel. Mélyen ássunk a tövek alá, nehogy a gyökerek megsérüljenek. Tárolás előtt néhány napig szárítsuk. A lombját félcentis levélcsonk meghagyásával távolítsuk el, s úgy vigyük hideg, jól szellőző pincébe. A kiszáradás, fonnyadás ellen legjobb, ha homokba rétegezve tároljuk, és a homokot enyhén nedvesen tartjuk.