Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Rossz hírt adott közre az előző hetekben az egyik legnagyobb elemzőcég a magyar állattenyésztőknek. Ugyanakkor, ha beválik a következő két évre vonatkozó előrejelzés, a növénytermesztők örülhetnek: tartósan magas maradhat a kukorica ár
Kép: Kiskunfélegyháza, 2006. október 10. Kukorica betakarítás Bács- Kiskun megyében. Fotó: Ujvári Sándor
A Goldman Sachs – a világ egyik legbefolyásosabb elemzőcége – a mezőgazdasági terményekre vonatkozó, több esztendőre előretekintő elemzésében azt állítja, hogy akár több évig is fennmaradhat a kukorica mai extrém magas ára.
Több tényező közül leginkább a már megindult, szinte biztosan fennmaradó és egyre növekvő kínai keresletet érdemes kiemelni. Erre már az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szakértői is felhívták a figyelmet, a Goldman Sachs viszont még jelentősebb változást jósol. Akkorát, amely akár több évre is átalakíthatja az agrártermelés és -kereskedelem eddigi szerkezetét.
Kína ugyanis soha nem látott nagyságú kukoricakészleteket importál, és ezt az igényét fenn fogja tartani. Hiába a világ második legnagyobb kukoricatermesztője a távol-keleti ország, a belső igényei rendkívül megnőnek. Az elmúlt évekhez képest, mikor a sertésállományuk szinte felét leölték az afrikai sertéspestisjárvány miatt, az idén már szinte biztosan helyreáll a korábbi állomány.
Ez önmagában is nagy kukoricaigényt támaszt, de főként egy másik tényező növeli az importot: Kína markáns zöldítésbe kezdett az üzemanyagok terén. Egyre több biodízelt, de még inkább bioetanolt igényel, az utóbbit pedig leginkább kukoricából állítják elő.
Mekkora kínai importról van szó? Döbbenetes a mennyiség: az USDA 13 millió tonnát jelez előre, míg a Goldman Sachs 2022-ben 33 millió, 2023-ra pedig 55 millió tonnára teszi e mennyiséget. Ez azért is óriási változás, mert a korábbi évtizedben Kína a fenti tételekhez képest szinte elenyésző mennyiséget vásárolt a világpiacon.
Nem lesz felajánlás
Nem kell nagy merészség a kijelentéshez: az idén sem kell rá számítani, hogy bárki egy kilónyi gabonát is felajánlana az EU-nak az intervenciós felvásárlás során. Ugyanis a felajánlás hónapjának első napján érvényes árfolyamon számolják el a 101,31 eurós tonnánkénti intervenciós árat. Ez ma nagyjából 35-36 ezer forint, de még ebből is le kell vonni az egyszeri kitárolási díjat. Vagyis semmi esély arra, hogy egyetlen szem gabonát is felajánlanának megvételre a magyar termelők, hiszen a fizikai piaci ár ma csaknem a duplája a nettó intervenciós árnak.
Nagy kérdés, hogy a hatalmas kereslet mennyiben befolyásolja majd a termelésszerkezetet, s ha meg is nő a tengeri termesztésére szánt terület, elegendő lesz-e ilyen hatalmas igény kielégítésére – főleg, ha közben becsúszik egy kedvezőtlenebb időjárású év. Az árak azonban biztosan magasak maradnak.
Magyar példa: tavaly ilyenkor 40-45 ezer volt, ma 50 ezer forint egy tonna tengeri ára. A búzáé, más takarmány-alapanyagoké szintén növekszik, így az állattartók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A költségeik nőnek, miközben több tényező az élőállatok felvásárlási árait alacsonyabban tartja. Sokan veszteséggel gazdálkodnak, többek tönkremenetele várható.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu