Metszés előtt: termőrészismeret

Középhosszú (10–40 cm közötti) termővesszők

A vesszőkön végig fejlett oldalrügyek találhatók, amelyek almán és körtén hajtás- vagy átmeneti rügyek (ritka esetben egy részük termőrügy), a csonthéjasokon pedig hajtás- és virágrügyek. Középhosszú termővesszők jellemzők a fa fiatal és kezdő termőkorára, a megifjított és általában a túltrágyázott vagy nagyon erős növésben lévő fákra. A rendszeresen, de nem erősen metszett fákon, jó talajon a középhosszú vesszők nagy számban fejlődnek.

Az almagyümölcsűek egyes fajtáin a középhosszú vesszők csúcsán is termőrügyek találhatók. A csonthéjasokon a vessző egész hosszában találhatunk termőrügyeket. A középhosszú termővessző az őszibarackra jellemző, amely lehet teljes vagy fogyatékos.

Teljes termővessző: Olyan ceruzavastagságú vagy annál vastagabb őszibarackvesszők, melyek fejlett, többnyire hármas vegyes rügycsoportokban álló virágrügyekkel végig be vannak rakódva, és ezekből termés is kötődik.

Fogyatékos termővessző: A ceruzánál vékonyabb, vagy sokkal vastagabb, de magános termőrügyekkel, zömmel hajtórügyekkel van berakódva. A fogyatékos termővesszőn az őszibarack kötődése gyengébb, mint a teljes termővesszőkön, s gyakran a kötődött sem tud rajta kifejlődni.

Hosszú (40 cm-nél hosszabb) termővessző

Az összes gyümölcsfajon előfordul. Az almagyümölcsűeken a hosszú termővesszők csúcsrügyei is termőrüggyé alakulhatnak. Egyes fajtákra (például Jonathán) jellemző. A csonthéjasok hosszú vesszői mindig hajtásrügyekben záródnak. Ha ezeket nem metsszük, akkor a vesszők csúcsrügyei és az alattuk levő rügyek közül néhány kihajt, a vessző elágazik, de az alsó része felkopaszodik.

Ezért ezeket megfelelő hosszan kell visszametszeni, hogy az alsóbb helyzetű rügyekből kapjunk elágazást. Ezáltal a gallyak felkopaszodása megakadályozható, s azokon végig termőnyársak nevelhetők. A hosszú termővesszők az erősebben metszett vagy vissza­ifjított fákon fejlődnek.

Idősebb termőrészek

Az ág a gyümölcstermő növények 5 évesnél idősebb koronarésze, ami rendszerint többszörösen elágazik. A vázágak a korona vázát alkotják, fajtára jellemző szögállással. A termőágak a térkitöltő elágazások és a termőkarok. A gally a korona mindig lomblevél nélküli, 2–5 éves képlete. A gallyakon helyezkednek el a termővesszők. A vessző a korona lomblevél nélküli megfásodott egyéves képlete. Hosszúsága szerint lehet rövid, középhosszú és hosszú.