Várjunk a metszéssel!

Nos, az előbbiekből kitűnik, hogy az alma- és körteféléket, a szőlőt már lehet. A bogyós gyümölcsök közül a ribizliféléket, az egrest, a szedret, a sarjról termő málnát is vághatjuk. Ám a csonthéjasok közül a kajszit, az őszibarackot és a mandulát tilos! E fajokkal várjunk, míg a rügyei beindulnak, sőt a legjobb akkor metszeni, amikor már csaknem kibontották a virágbimbókat. Ekkor ugyanis a legellenállóbbak a különféle gombás kórokozókkal szemben.

A metszéssel szemben akár fagyos időben is végezhető a fák törzsének, vastagabb ágainak letisztítása. A drótkefével, kaparóval minden elhalt, leváló háncsrészt távolítsunk el. Ha még lenne a fán tavalyról maradt, moníliás gyümölcsmúmia, szedjük le, de ne a fák alá dobjuk, hanem semmisítsük meg. Érdemes gereblyézést is beiktatni, biztosan akad még levél, amelyik fertőzés forrása lehet.

Csak ezek után lássunk neki a metszésnek. Kezdjük a sérült, beteg, netán tört, elhalt ágakkal. Aztán jöhetnek a felesleges vízágak, a korona belsejébe törő hajtások. Ha ezzel megvagyunk, következhet a termést igazából szabályozó metszés. (Ennek részleteiről, az egyes gyümölcsfajok különböző igényeiről következő lapszámainkban írunk.)

Sokan nem vagy nem megfelelően metszik a bogyós gyümölcsöket.

Ezért aztán például az egres olyan sűrű lesz, hogy nyáron sérülés nélkül nem is szüretelhetjük a piszkét. Itt előbb a nagyon lehajló, a talaj felé törő hajtást távolítsuk el. Aztán az egresnél érdemes követni a harmad-szabályt: a hajtások harmada legyen 1 éves (a kéreg színe világosabb), aztán a másik kétharmad legyen 2, illetve 3 éves, már erősen fásodott rész. Utóbbiak hozzák a legtöbb termést, ezeken találni a legtöbb termőrügyet. A több, öregebb részt vágjuk ki. A lényeg, hogy szellős bokrot kapjunk, már csak azért is, mert így könnyebb elkerülni a lisztharmatos fertőzéseket.

A ribizlifélék is eltérő metszést igényelnek. A piros ribiszkénél a 3–6 éves ágak hozzák a több termést, ugyanakkor hagyni kell 3–5 egyéves hajtást is, hogy ezekből a következő években nevelhessünk jó termőrészt. A nagyon öreg, netán beteg ágakat tőből vágjuk ki. A fekete ribizli és a josta viszont éppen a fiatal, 2-3 éves ágain hoz több termést, így ezeknél a világosabb színű, nem túl vastag vesszők maradjanak többségében a tövön. A 4 éves vagy öregebb termőrészeket vágjuk ki.