Egyre dráguló baromfihús

Kezdjük a hivatalosnak mondható száraz adatokkal. A termelői felvásárlási árakban április közepétől-végétől 1–7% közötti növekedés látható az egy évvel korábbihoz képest. A csirkehúsok feldolgozói ára húsrészektől függően 3–9%-os nö­vekedést mutat. A boltokban látható kiskereskedelmi értékesítési árnál a csirkemell esetében az utóbbi másfél hónapban kilónként 100 forintos áremelés tapasztalható: így a mellfilé 1490-ről 1540-1550-re, a comb 670-680-ról 700 forintra nőtt. A bontott csirkénél a legkisebb a változás, kilónként 10-20 forint az emelkedés.

És ez még csak a kezdet. Ugyanis ahhoz, hogy a termelők ne menjenek tönkre, jóval nagyobb drágítást – kétszer-háromszor 7%-ot – kellene elfogadtatni a piaccal. A legnagyobb költség­tételt jelentő takarmány ugyanis tavaly ősz óta 30%-kal drágult, ami önmagában 20%-kal növelte az élőállat-előállítás költségét. Ezt hatékonyságnöveléssel kigazdálkodni nem lehet. Marad az áremelés vagy a veszteség lenyelése, ami viszont csődhöz vezet.

A szakértők szerint ugyanis nem hoz nagy árcsökkenést az aratás sem, a nagy tételben megjelenő gabona nem lesz sokkal olcsóbb a mostaninál. A baromfiszektoron egy dolog segíthet jelentősen: ha újra nyithatnak a szállodák, vendéglátóhelyek, közétkeztetők. Itt csaknem egy éve bezáródott a piac, amely a baromfitermékek jó negyedét fedi le.

A baromfitenyésztők már eddig is az önköltségi ár alatt, legfeljebb önköltségi áron tudnak értékesíteni. Mi lesz velük, ha nem sikerül a költségek növekedését áttolni a feldolgozóiparra és a kereskedelemre, végső soron pedig a fogyasztókra?