Moly a borostyánban

Tavaly észlelték először hazánkban – például Baja környékén sokan figyeltek fel a kártételére –, de ma már északabbra is elterjedt. Hogy mennyire, arra a kutatók is kíváncsiak, s ahogyan az okosan divatba jött: a lakosság segítségét kérik. Tehát aki borostyánon lát kártételt, illetve magát a kicsi molyt, kérik, jelezze a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán (DINPI).

De miről is lehet megismerni ezt az állatot? A moly kicsi, nem több, mint 1 centis, és ha repül, akkor a kiterjesztett szárnya is csak 1,5 centi. A zárt szárnyakon a minta szürkés és barnás foltokból áll. A borostyánt rágó hernyója jellegzetes védelmi fészket, a pókhálóhoz hasonló szövedéket képez, melyben sokszor látni az apró ürülékszemcséket is. A leveleken apró, majd nagyobb lyukakat rág, gyakorta megeszi a levélnyél körüli ereket, így e rész beszárad.

A nem túl feltűnő rovarok általában a borostyánnal borított felületek déli, meleg oldalát lakják, ott érdemes keresni. A rajzás a DINPI jelzése szerint már beindult.

A borostyánok rémeként is emlegetett moly tavaly óta ismert hazánkban, de várható volt a megjelenése. Ugyanis a faj az elmúlt negyven évben fokozatosan terjedt kontinensünk déli részéből Közép- és Nyugat-Európa irányába.

Az észlelések alapján napjainkban elérte nyugaton London, északon Berlin, keleten Budapest vonalát. Német korábbi beszámolók képeit nézve komoly kártételre képes: egész házfalakat befutó örökzöld borostyános pusztult el, a levelek, hajtások többsége tönkrement.

Míg mediterrán éghajlaton csak egy, nyári nemzedéke van, addig az újonnan meghódított területeken, így Magyarországon is két nemzedék figyelhető meg: egy nyár elejei és egy nyár végi-kora őszi.