kártevő

Csúnya munkát végeznek, ha nem védekezünk.

Elszaporodtak a szemtelen kártevők.

Sok kerttulajdonos tapasztalhatta az utóbbi hetekben, hogy egyik napról a másikra valami kirágta a rózsa levelét. Méghozzá szinte szabályos köralakot ölt a sebzés, úgy kisujjkörömnyi darabok hiányoznak a levélből. A legtöbben valami hernyóra gyanakodnak, de másféle állat a tettes.

Karácsonykor vélhetően kétszer több mákos bejgli kerül a családi asztalra, mint a diótöltelékes. Az ok egyszerű: ma a piacokon egy kiló tisztított dió négy-ötezer forintba kerül, a mák viszont „csak” kétezerbe. Kevés a dió a tavaszi fagyok és az országoss

Új, az utóbbi időkben megjelent kártevőről szólunk. Mostanában kezdődött ugyanis a borostyánevő molyok rajzása. Lassan a kikelt kicsi hernyók kártételét is láthatjuk.

Ahol ember él, ott előbb-utóbb a házi egér is megjelenik, így nem alaptalan a feltételezés, hogy az ember után a leggyakoribb emlős a világon.

Van még bőven időnk kitalálni, mit és hova vessünk-ültessünk a kertbe. Nem árt azonban tisztában lenni néhány dologgal. Így például azzal, hogy mely növények szeretik vagy éppen nem viselik el egymás szomszédságát. E héten az első, míg a következő lapszám

Újabb megyében jelent meg az a szőlőbetegség, ami ellen – a szőlősgazdákkal karöltve – már évek óta szigorú védekezést folytat a hazai növényvédelmi szolgálat. Ráadásul a kórokozó ezzel átlépte a Dunát, ugyanis a Hajós-Bajai borvidéken regisztrálták a baj