Jól jött az eső és a meleg

Aztán áprilisban és májusban helyreállt minden, szerencsésen az utolsó pillanatban érkezett az eső és a meleg. A vetések rendben vannak.

Olyan időt kaptunk a tavasz közepétől napjainkig, ami ideálissá tette a szántóföldi növények termesztését. Volt elég száraz idő, hogy vetni lehessen, idejében elvégezni a műtrágyázási, növényvédelmi beavatkozásokat. Mára a talajban szinte az összes mag – legyen szó kukoricáról, napraforgóról, árpáról, szójáról, borsóról, cukorrépáról.

A mostani meleg nagyon jól jön: az igényes kukoricát, napraforgót szinte húzza kifelé a földből, e növények néhány hét alatt akkorát tudnak fejlődni, hogy „kinövik” a konkurens gyomokat. Még néhány eső, és már gyönyörű táblákat láthatunk. A tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica bő 1 millió, a napraforgó csaknem 700 ezer, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhet a földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen nagyobbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagos értékeinél. Egyértelmű a háború hatása: a gazdák növelték a vetésterületet, hogy többet arathassanak. A több terméshez vélhetően­ a kialakult magas árak is kapcsolódnak majd.

A meleg és a csapadék hatására jócskán lefaragtak a korábbi lemaradásból az ősszel elvetett táblák is. Javában virágzik a repce – igaz, ezt sok helyen kiszántották korábban. Kalászol már az árpa és szépen fejlődik a búza is. A növényvédelmi munkák itt is rendben zajlottak, beteges, gombás, rovarkárosította állományokat csak ritkán látni a földeken.