Alakul a jövő agrárpolitikája

Habár az uniós Tanácsban a mezőgazdasági szakminiszterek és az Európai Parlament végeredményben pontot tett a két és fél éve tartó belső vitákra, egyeztetésekre, az unió agrárpolitikájának részletei még nem véglegesek: a Parlament, a Bizottság és a Tanács hármas egyezkedése még hátra van.

GazdanetO. Horváth György2020. 11. 02. hétfő2020. 11. 02.

Kép: Rákóczifalva, 2008. április Folyékony műtrágya kiszórása egy gabonaültetvényre. Fotó: Ujvári Sándor

Alakul a jövő agrárpolitikája
Rákóczifalva, 2008. április Folyékony műtrágya kiszórása egy gabonaültetvényre. Fotó: Ujvári Sándor

A nemzeti ünneppel zárult héten itthon felgyorsultak az események az Európai Unióban a következő hét évben alkalmazandó Közös Ag­­rár­politika (KAP) kialakításának ügyében. Az évek óta tartó tárgyalások lényege, hogy három oldalnak kell megegyeznie – ennek megfele­lően saját álláspontot alakított ki az államok vezetőiből álló Európa Tanács, továbbá az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottság.

A sor már a legutóbbin van, ugyanis a Tanács agrárminiszterei a múlt hét elején, a Parlament pedig október 23-án egyezségre jutott.

Ennek megfelelően a tanácsi javaslatról Nagy István magyar agrárminiszter azt nyilatkozta, hogy a megállapodás támogatásrendszere egyszerre biztosítja környezetünk védelmét és a gazdáink versenyképes termelését. Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak.

Továbbra is kiemelt terület a fiatal gazdák támogatása. Magyarország egyébként még a tárgyalások előtti napokban különvéleményt fogalmazott meg a KAP-javaslatokkal kapcsolatban. Ennek lényege: elismerjük, hogy az agráriumnak hozzá kell járulni a klíma- és környezetvédelmi célokhoz, azonban a kémiai növényvédő szerek mennyiségének – a már eddig megvalósított mérséklésén felüli – 50 százalékos csökkentése, valamint az ökológiai gazdálkodással érintett területek részarányának 25 százalékra emelése túlzó, ráadásul a bizottsági tervhez nem készültek hatástanulmányok sem.

A növényvédő szer és a műtrágya használatának csökkentése során tekintettel kell lenni a tagállamok eltérő helyzetére és az eddig megtett erőfeszítéseikre. Nem lenne igazságos ugyanakkora csökkentést számon kérni azokon a tagállamokon, amelyek eddig is jelentős eredményt értek el.

A Parlament által elfogadott KAP-javaslat lényege, hogy az eddiginél több támogatást kell adni az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, az éves közvetlen kifizetések maximuma 100 ezer euró lesz gazdaságonként, de a teljes összegből még a csökkentés előtt levonható a bejelentett munkabérek 50 százaléka.

A kisvállalkozások több támogatáshoz jutnak. Emellett növelik a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedések erejét, de szigorúbb szankciók várhatók a környezetvédelmi vagy állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőkkel szemben.

A tanácsi és a parlamenti tervek szerint is a jövő agrárpolitikája jobban igazodik majd az egyes tagországok egyedi igényeihez. A kormányoknak el kell készíteniük az uniós célok végrehajtásának nemzeti stratégiai tervét, s azt a Bizottsággal jóváhagyatniuk. A Bizottság pedig nemcsak a szabályos teljesítést, hanem a teljesítményt is ellenőrizni fogja. A „zöldítési” feltételeket ezentúl minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha támogatást szeretne.

Kikötötték, hogy a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát szükséges ilyen célra fordítani. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát a bio­termelőknek kell adni.

A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább 4 százalékát a fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. A vidékfejlesztési alapból további támogatás adható a fiatal gazdálkodók beruházásainak előbbre sorolásával.

A Parlament szorgalmazza, hogy a gazdálkodókat az árak és a piacok ingadozásakor kisegítő válságtartalék ne csak szükség esetén rendelkezésre álló, hanem – rendes költségvetéssel – állandó eszköz legyen.

Ezek is érdekelhetnek