Újabb megyében jelent meg az a szőlőbetegség, ami ellen – a szőlősgazdákkal karöltve – már évek óta szigorú védekezést folytat a hazai növényvédelmi szolgálat. Ráadásul a kórokozó ezzel átlépte a Dunát, ugyanis a Hajós-Bajai borvidéken regisztrálták a baj forrását, az úgynevezett fitoplazmát.

Átlépte a Dunát a fitoplazma

Eddig „csak” a dunántúli borvidékeink egy-egy kisebb területén azonosították a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegséget. Ebben az évben azonban bizonyítottá vált, hogy a Hajós-Bajai borvidéken is megjelent a kórt okozó fitoplazma: egy minta pozitív választ adott.

Ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) referencialaboratóriuma azonosította és tette közzé. A szakemberek megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket: a beteg tőkéket megsemmisítették, kétszintű – egy és három kilométeres – védekezési zónát alakítottak ki, és folytatják a mintavételezést a környéken.

Nem csak a szőlőt vizsgálják, hanem egy sor más növényt, például az iszalagokat is. A fitoplazmával ugyanis éppen az a gond, hogy számos tápnövénye van, azaz a vad természetben is megél, nem csupán a szőlőkben.

Jellegzetes tünet: a növény sárgás levelei háromszög alakúra görbülnek. Fotó: Molnár Szilárd

Éppen ez a veszélyes benne és teszi nehézzé a védekezést. Viszont jó a rosszban, hogy a kór magától nem terjed egyik növényről a másikra, ehhez közvetítőt kell igénybe vennie, amely nem más, mint az amerikai szőlőkabóca.

Amennyiben ezt a – hazánkban szintén néhány éve megjelent – rovart sikerül féken tartani, elpusztítani, akkor a betegség tovaterjedése is megállítható.

Erre nagyon jó példa, hogy a dunántúli borvidékeken nem alakult ki tömeges fertőzés. Igaz, szőlőkben minden évben regisztrálnak előfordulást, de a szigorú karantén intézkedéseknek és az államilag támogatott rovarirtásnak – azaz a megfelelő időpontokban és szerekkel végzett kabócapusztításnak – hála ezek mértéke, kiterjedése kezelhető.

Gócpontok

Hazánkban 2013-as megjelenése óta három nagyobb gócpontja alakult ki a betegségnek: a Zalai borvidéken elsősorban a zárt kertekben, kis területeken, pontszerűen fordul elő; a Badacsony környékén egy nagyobb, egybefüggő területen, ahol viszont a termelők által végrehajtott védekezési következtében nem intenzív a kórokozó terjedése; s a Móri borvidéken is kimutatták.

Ezek mellett Komárom megyében is volt találat egy ültetvényen – mondta az InfoRádióban Jordán László, a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója. Hozzátette: kisebb-nagyobb mértékben a Dunántúl majdnem minden megyéjében egy-egy eset előfordult, a kivétel Tolna megye.

Ott a gond, ahol a szőlőültetvénynek „nincs” gazdája, vagyis az évek óta kezeletlen, magára hagyott szőlők – akár csak néhány sor is – újra és újra kiindulópontjai lehetnek a fitoplazma terjedésének. Emiatt a hatóságok akár milliós bírságokat is kiszabhatnak, és az ilyen szőlők kényszerkiirtására adhatnak utasítást.

Óvintézkedések, védekezések hiányában a területen található tőkéknek akár a 80-100 százaléka is megfertőződhet, a fogékony fajták néhány év alatt kipusztulhatnak.

A kabóca elleni védekezés könnyen beilleszthető a szőlő növényvédelmébe. Fotó: Shutterstock

A kabócák elleni növényvédelmi beavatkozás ott is fontos, ahol nem fordult elő a szőlőben a fitoplazmás fertőzés, mert más növényekben jelen lehet a kórokozó, ahonnan a kabócák behurcolhatják.

Most már sok helyen megjelent a kabóca, és más tápnövényeken is regisztrálták a kórt, de a szőlőkbe még nem került be. Ezt az állapotot csak megfelelő rovarirtás mellett lehet fenntartani.

Egyébként a kabóca elleni védekezés könnyen beilleszthető a szőlő növényvédelmébe, amelynek eleve része egy sor rovarkártevő – molyok, lepkék, atkák stb. – irtása is.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.