Az eső áldásos hatásai

Felgyorsulhat a növények fejlődése a földeken, a gazdák kissé fellélegezhetnek. Habár a repcén, az árpán már nem sokat segített a csapadék, a búzán még igen, s a tavaszi vetésű növények is beindulhatnak végre.

GazdanetO. Horváth György2020. 05. 25. hétfő2020. 05. 25.

Kép: Repce, Brassica napus, keresztesvirágúak - értékes ipari növény, magjából olajat ütnek, repceolaj, repceföld Gyömrö határában, alternativ energiahordozó, mezögazdaság, benzin, autó, kocsi, forgalom, közlekedés, környezetszennyezés 2009.05.02. fotó: Németh András Péter

Az eső áldásos hatásai
Repce, Brassica napus, keresztesvirágúak - értékes ipari növény, magjából olajat ütnek, repceolaj, repceföld Gyömrö határában, alternativ energiahordozó, mezögazdaság, benzin, autó, kocsi, forgalom, közlekedés, környezetszennyezés 2009.05.02. fotó: Németh András Péter

Mára szinte már mindent elvetettek a gazdálkodók, aminek eljött az ideje. A tavaszi árpa, a zab, a magborsó és a cukorrépa vetése befejeződött. A napraforgóé is szinte a végéhez ért, mint ahogyan a kukoricáé is.

Az előbbiből a tavalyinál 50 ezer hektárral többet, csaknem 610 ezer hektárt vetettek, a tengeri pedig nagyjából egymillió hektáron került a talajba. A tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett területe 2 millió 30 ezer hektár körül lehet az idén, melynek nagy részét az előbb említett két növényi kultúra adja.

A zab és a tavaszi árpa 20, illetve 30 ezer hektárt tesz ki, a szója, a silókukorica és az új telepítésű lucerna mintegy 60-60 ezer hektárt képvisel. A vetőmagként előállított hibridkukorica tavalyhoz képest tize­dével eshet vissza a tervezett 26 ezer hektár vetésterület miatt. A szemes cirok is nagyjából ekkora területet foglal el.

zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint a tavalyinál egy százalékkal kevesebb, 56 ezer hektár lehet. Örvendetes, hogy a gazdálkodók a múlt évhez képest nagyobb területen szándékoznak a csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfiol termelésével foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett vetésterülete 2,4, a zöldpaprikáé 2,3, a görögdinnyéé 16,2%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.

Burgonyából a vetés nem éri el a 10 ezer hektárt, tehát az utóbbi évtizedben megszokott módon sok import kell majd, hogy krumpliból a hazai igényeket kielégíthessük. A korábbi másfél havi szárazság miatt a haszonnövények általában lassan fejlődtek.

A gyomosodás már sok helyen aggasztó mértéket öltött, mivel a felhasznált irtószerek többsége csak nedves környezetben fejti ki igazán a hatását. A mostani csapadék esélyt ad arra, hogy a kultúrnövények „kinőnek” a gyomok alól.

Az őszibúza-vetések fejlődése sok helyen lassú volt a múlt hétig, a gyengébb termőhelyi adottságú területeken gyakorlatilag megállt.

A jobb táp­anyag- és vízgazdálkodású talajokon még van esély az állományok megújulására, de a terméskiesést a csapadék már nem tudja pótolni, emiatt az idén jó közepes eredménynél nem lehet többre számítani.

Az árpánál a legrosszabb a helyzet. A szármagasság kicsi, így kevesebb szalma is várható. A kalászok egy része üres, valószínűleg kisebb lesz a termés. Az alacsony, kevés mellékszá­rat növesztő őszi káposztarepce virágzása lassan befejeződik, itt is közepes termésre számíthatunk.

Ezek is érdekelhetnek