Elkészült az állami földárverések eredményeit átfogó módon elemző nyolcadik, megyére kiterjedő tanulmány. Ángyán József korábbi államtitkár, egyetemi professzor a napokban a Hajdú-Bihar megyei történetekről írtakat adta közzé. A megállapítások közül adunk közre ízelítőt.

Biharban is a nagyok nyertek, párthovatartozástól szinte függetlenül

Ángyán József második éve adja közzé tanulmányait, melyben egy-egy megyét érintve részletesen elemzi az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyon privatizálásának mikéntjét. A „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait használta fel ismét. A végeredmény: ahogy eddig is, más megyéknél is, Hajdúban is a nagy gazdálkodók, nagybefektetők, sokszor spekulánsok vitték el, sokszor igazi licit nélkül a földek javát.

Hajdú-Bihar megye állami föld-privatizációja során a meghirdetett (14.200 ha) és elárverezett (12.086 ha) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a felső középmezőnybe tartozik. Az elemzés részletesen megvizsgálja a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket, az állam tényleges bevételeit, majd az árverésekkel érintett településeket, a helyi lakosok szereplését, a lakhely és a birtoktest közti távolságokat, a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát, az árverseny kérdését, majd a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit. A legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket a jelentés részletesen is bemutatja, és a levont következtetések alapján javaslatokat is megfogalmaz. Íme ízelítőül néhány részlet és eredmény a jelentésből.

„Az elkelt megyei földterület pl. ugyan 263 nyertes árverezőhöz került, de annak mintegy 70%-át, több mint 8.400 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 65 nyertes árverező tagja nevén mindössze 24 nagy érdekeltség szerezte meg. A ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a Tedej agrárholding cégei 15 nyertes árverező vezetője/tulajdonosa és üzlettárs rokonaik alkotta érdekkör áll, nem kevesebb, mint 2683 ha területre tett 6,191 milliárd forint együttes nyertes árajánlatával, amely a területek 75%-ánál megegyezett a kikiáltási árral, azaz versenytársuk az árveréseken alig akadt. Az „átlagjavító” – 20 ha alatti területet szerző – 123 kisnyertes érdekeltség, a nyertesek közel 62%-a eközben csupán a területek alig több mint 8%-ához, kevesebb mint 1.000 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – mintegy 61 ha/nyertes – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.” – írja Ángyán, majd így folytatja: „A megye esetében mintegy 57%-át – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túl az árverési nyertesek többsége nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem 4.200 ha-t, az elárverezett terület közel 35%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 36 km – távolságban lakó, 52 nyertes licitáló szerezte meg. A sikeresen elárverezett, gazdára talált területek közel háromnegyedét 6 nagy – „baráti” (és/vagy politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó”) illetve „nem baráti” – tőkés társaság bérleményei teszik ki.

A nagy bérlő „nem baráti” cégek esetében a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli – gyakorta nem mezőgazdasági – nagy cégek/agrárholdingok tulajdonosaihoz vagy föld-spekuláns tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e cégeket a földről. De a megyei 2,1 millió Ft/ha átlagos nyertes árajánlathoz viszonyított 5-15-szörös európai földárak és az ezek kiegyenlítődésére alapuló földspekuláció kiszolgálása, a földvagyon baráti érdekeltségekhez juttatása is tapintható célja lehetett az ilyen kiszorító jellegű, átrendező állami földprivatizációnak.

A kormány-közeli, „baráti, mi kutyánk kölyke” és/vagy a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő gazdasági társaságok/holdingok esetében viszont általánosnak mondható az a jelenség, hogy tulajdonosaik és/vagy vezetőik vásárolhatták fel azok bérleményeit. Sőt úgy tűnik, hogy velük egyeztetve egyenesen azokat a területeket bocsáthatták árverésre, amelyeket azután e nagy bérlők – többségében versenytárs nélkül, kikiáltási áron – maguk vásárolhattak fel. Ezzel két nagy agrárcég érdekeltjei vezeti a megyei nyertesek ranglistáját, megszerezve az elárverezett területek közel 30%-át.”

Ángyán József kimutatta, hogy a mintegy 12.100 hektár elkelt megyei területből közel 8.000 hektár, azaz 66%, licitálás nélkül, kikiáltási áron, további több mint 1.500 hektár (13%) pedig azt kevesebb, mint 10%-kal meghaladó áron került új tulajdonoshoz. Az európai földárak töredékéért, átlagosan 2,114 millió Ft/ha nyertes árajánlattal került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny – ahol végül a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek 11%-ának árverésén alakult csupán ki. „Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50-260 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel saját gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni.” – írja Ángyán József.

Az árverési nyertesek lakcímadatai alapján a földárverések által területével érintett 61 település közül 44 településen, összesen közel 6.700 ha-t (az összes elkelt terület több mint 57%-át!) külső árverezők szereztek meg. Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 263 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 56 településen él, ám a sikeresen elárverezett megyei terület több mint 3/4-ére, közel 9.300 ha-ra mindössze 10 település – közöttük 8 város – lakói tettek nyertes árajánlatot. A rangsor élén 1.000 ha feletti területtel Debrecen (2.450 ha, 20%), valamint Hajdúnánás (1.800 ha, 15%), Hajdúböszörmény és Püspökladány (1.300 – 1.300 ha, 11-11%) áll. Ezeket a városokat 250-700 hektár területtel további 6 település Hajdúdorog, Hortobágy, Tiszacsege, Báránd, Komádi és Hajdúszoboszló követi. Tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében politika-közeli, gazdasági/családi érdekeltségeket tulajdonló és/vagy vezető, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei állapítja meg a tanulmány, amely szerint a nyertes árverezők tevékenységi köre is színes képet mutat, és számos esetben igen távol esik a mezőgazdaságtól, illetve nem azonosítható. Nyertes árverezők között találunk például sokmilliárdos vagyonú nagyvállalkozókat, ingatlanforgalmazókat, kereskedőket, vendéglátósokat vagy éppen ügyvédet, háziorvost, nyomdaipari mérnököt, banktisztviselőt, takarékszövetkezeti fiókvezetőt, könyvelőt, nemzetközi üzletkötőt, közúti árufuvarozót, nemzetközi szállítmányozó nagyvállalkozót, gépjármű forgalmazót, informatikust, reklámügynököt, péket vagy éppen egészségügyi gázmestert is. Sőt – ha már „azé legyen a föld, aki megműveli” – a nyertesek között zavarba ejtő módon felbukkannak olyan „földművesek”, „aranykalászos gazdák” is, mint pl. egy idősek otthona címéről árverező hölgy (159 ha) vagy pl. az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja (210 ha).
A 125 oldalas – Hajdú-Bihar megye hivatalosan közzétett állami földárverési adatait feldolgozó – privatizációs zárójelentést ide kattintva tekinthetik át.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.