A gazdálkodók, egyes kormányok, egyetemek, kutatóintézetek, szakmai szervezetek figyelmeztetése, tiltakozása ellenére az Európai Parlament döntő többséggel megszavazta az Európai Bizottság által beterjesztett „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork, rövidítve F2F) stratégiáról szóló tervezetet.

Egy stratégia és annak várható negatívumai

Az Európai Bizottság gőz­erővel nekiláthat, hogy részleteiben is kidolgozza az F2F-stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi hátteret, amire a minap az Európai Parlament az áldását adta. A legfontosabb célkitűzések, amelyeket a Bizottság el akar érni, a következők: 2030-ig meg kell felezni a növényvédő szerek használatát.

Legalább 50%-kal kí­vánják csökkenteni a táp­anyagveszteségeket, ügyel­ve arra, hogy a talajok természetes állapota és termékenysége ne romoljon. 2030-ra 20 százalékkal kevesebb műtrágya-­felhasználást irányoznak elő. Az ökológiai gazdálkodás alatt álló termőterületet a mostani 8-ról 2030-ig 25%-ra kell emelni. Az állattenyésztésben az antibiotikumok terén szintén 50%-os mérséklést irányoznak elő.

Mindezt annak érdekében, hogy az ágazatban jelentősen csökkenjen a széndioxid-kibocsátás, a környezeti terhelés. Hogy ez a tervek végrehajtását követően mennyiben valósul meg, és milyen hatása lesz a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból élőkre, illetve Európa élelmiszer-ellátására, az árak­ra, arról készült egy tanulmány, amely negatív megállapításokat tartalmaz.

Hogy a Bizottság – minden érdekelt fél, tagország, szakmai lobbiszervezet követelése ellenére – miért csak a nyár végén hozta nyilvánosságra, e kérdésre nem adott választ. Az EU Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) már januárra az asztalra tette a jelentését, de azt csak a Bizottság ismerhette meg.

Nem véletlenül: ugyanis az F2F-ről nagyjából ugyan­olyan negatívumokat állapított meg, mint tette azt az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, a Kieli Egyetem, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont. Természetesen a szakemberek, a gazdálkodók, az agrárszövetségek is felsorolták a stratégia várható negatív hatásait. Úgy tűnik, hiába – a Bizottság és a parlament politikusait nem győzték meg a felvetések.

Mi várható a szakértők szerint? A stratégia megvalósítása egyértelműen súlyos terhet ró az uniós termelőkre. Legfőbb hatásaként csökken az európai mezőgazdasági termelés – a növénytermelésben 10–30%-kal, az állattenyésztésben visszaesés jön a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban –, így a termelők jövedelme is alacsonyabb lesz. (A termeléscsökkenés szintje 22 millió ember táplálékigényének felel meg.)

Az élelmiszerárak megugranak, drasztikusan nőhet a harmadik országokból származó – ellenőrizhetetlen körülmények között előállított és így az EU lakosságát veszélyeztető – importélelem mennyisége. Nem mellesleg – s talán ezzel kell kezdeni az ellenérveket – egyáltalán nem fog csökkenni a globális károsanyag-kibocsátás, a környezet terhelése.

Az EU ugyanis saját agrártermelésének csökkentésével azt éri el, hogy a Föld más területein növelik a termőföld és a víz felhasználását, a műtrágyák, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati termékek alkalmazását. Ugyanis csak így lehet majd az öreg kontinens élelmiszerigényét kielégíteni. (Nem mellesleg az EU egyes tagországainak tőkései óriási pénzeket fektettek be Dél-­Amerikában, Észak-Afrikában vagy éppen ukrán területeken az agráriumba, s már most is nagy importot generálnak.)

Magyarul: az EU az élelmiszer-termelés környezetterhelését a „Termőföldtől az asztalig„ stratégia végrehajtásával a Föld más területeire helyezné át, miközben a saját parasztgazdaságait egyre nehezebb helyzetbe hozná.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.