A világjárvány rámutatott arra is, milyen meghatározó szerepe van hazánk életében a vidéknek, a jól működő agráriumnak. A jövőről gondolkodva sem kerülhetők meg tehát azok a kérdések, amelyek a vidéken élő emberek sorsát, a mezőgazdaság fejlődését érintik. Ezekről beszélgettünk Nagy István miniszterrel.

Ellenszélben is sikeres a magyar vidék

– Mit sikerült elérni az Európai Unióban az eltelt esztendőben, és milyen veszélyek leselkednek a magyar gazdákra továbbra is?

– Meg kell találnunk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között, és éppen ebből a szempontból örömteli az, hogy októberben létrejött a megállapodás az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között a közös agrárpolitikai reformról. Ez a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023–2027 közötti időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy alapvetően a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született.

– Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki fogadja el ezeket a kompromisszumokat. Frans Timmermans a Közös Agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok visszavonásával fenyegetőzött, ha nem valósulnak meg az általa vizionált, a gazdák számára teljesíthetetlen zöld célok.

– Timmermans úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait. Például, ha az új Közös Agrárpolitika (KAP) zöld felépítményének egyik központi elemét jelentő agro-ökológiai alapprogramokat vesszük alapul, a két intézmény ambíciószintje jócskán meghaladja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő szintet.

Szerintem komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a Covid–19-járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget.

– Az egyik erősen vitatott pont a növényvédő szerek használatának visszaszorítása.

– Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az egy hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kg alatt van, amely nem éri el az EU-átlagot. Míg például Hollandiában ez az adat 5,1 kg, Franciaországban 2,9 kg, Németországban 2,7 kg, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kg.

Egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban el kell kerülni, hogy teljesíthetetlen célszámok kerüljenek előírásra. Tim­mer­mans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élel­miszerért? Fentiek alapján úgy tűnik, hogy Timmermans a drága élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés drasztikus visszaesésének pártján áll.

– Mit tud tenni ilyen ellenszélben a józanul gondolkodó politika?

– A vitás kérdések mellett számos pontban ugyanakkor egyetértett a 27 uniós ország. A sikeres generációváltás elősegítése, a bevált támogatási formák megőrzése a nehezebb helyzetben lévő állattenyésztés, a kistermelők számára, vagy a fenntartható élelmiszer-előállítás megteremtése mind-mind közös céllá tudott válni. A V4-tagállamok erős szövetséget képeztek a tárgyalásokon, és több közös sikert is elkönyvelhettünk.

– Milyen hatást vár miniszter úr az új családi gazdaságokat szabályozó törvénytől? Mi az elkövetkező évtizedre kijelölt irány a magyar mezőgazdaságban?

– Az új törvény célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő új szabályozás az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kedvező adózási és működési környezetet biztosít.

A hazai élelmiszer-gazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó 2021. január 1-jétől három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új törvény mindhárom forma esetében komoly kedvezményeket biztosít, így a választást érdemes alaposan átgondolni.

– Aszály, rosszkor jött csapadék, fagy és viharkárok. Ellentmondásos volt az idei év a növénytermesztés eredményeit tekintve. Vonjunk reális mérleget.

– A szántóföldi növénytermesztés az időjárási anomáliák ellenére elfogadható évet zár. A búzatermés éppen meghaladta az 5 millió tonnát, ami csaknem 7 százalékkal marad el az előző évi termésmennyiségtől, de bőven fedezi a hazai szükségleteket és jelentős exportárualapot is nyújt. Az árpát viselte meg a legkevésbé az időjárás, az 1,4 millió tonnát meghaladó termésmennyisége 3,6 százalékkal több, mint tavaly. A repce viszont megérezte az aszályt, 785 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók, amely több mint tizedével marad el az előző évitől.

Az őszi betakarítású növények közül a kukorica esetében mintegy 8,3 millió tonna termés várható, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évivel és több­éves összehasonlításban kedvezőnek számít. Napraforgóból 1,7 millió tonna került a magtárakba, ami enyhén meghaladja az előző évit. A tavaszi fagyok és csapadékhiány, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb nyár eleji időjárás hatására a legtöbb gyümölcsféle ter­més­mennyi­sége elmarad a tavalyi eredményektől.

Almából mintegy 300-350 ezer tonna kerülhet a tárolókba, amely a 2019-es alacsony mennyiségtől is 30-40 százalékkal elmarad. Hasonlóképpen jelentős a terméskiesés a cseresznye, a meggy, a kajszibarack és az őszibarack esetében is. Az idei zöldségtermés az előző évihez hasonló.

– Sertéspestis, madárinfluenza, Covid. Az embert és állatvilágot sújtó járványok miatt az állattenyésztés talán még nagyobb bajban van.

– Az idei év legnagyobb kihívását állat-egészségügyi szempontból a tavaszi madárinfluenza-járvány leküzdése jelentette, valamint az országban 2018 óta jelen lévő afrikai sertéspestis terjedésének feltartóztatása. Az állat-egészségügyi rendszer idén is sikeresen vette fel a harcot ezekkel szemben.

Ennek köszönhetően a madárinfluenza vonatkozásában szeptembertől Magyarország ismét visszanyerhette mentességét, ami jelentős könnyebbségeket jelent a nemzetközi kereskedelemben. De ugyancsak ennek az áldozatos munkának tudható be az is, hogy a jelenleg zajló afrikai sertéspestisjárvány során házisertés-állományunkat mindeddig sikeresen megvédtük a fertőzéstől, ami az élőállatok és állati eredetű termékek exportját segíti. Így 2010 és 2020 között az agrárexport 74 százalékkal tudott bővülni.

– Mindez megnyugtató. De tud-e segíteni a minisztérium, a kormány, hogy jövőre is hasonló vagy még jobb eredményekről lehessen beszámolni?

– A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. Ezek népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett. Az élelmiszeripar szereplői a munkahelyek megőrzésének segítésére vehettek igénybe támogatást, ennek keretében 1457 vállalkozás részesült összesen 6,8 milliárd forint támogatásban.

A Vi­dékfejlesztési Programon keresztül 5,5 milliárd forint értékben hirdettünk meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázati csomagot. A legkisebb termelők számára hirdetett, a kisüzemek fejlesztéseinek támogatására irányuló pályázatunkra 10 milliárd forintnyi értékben nyújtottak be támogatási igényt, a nagy érdeklődésre való tekintettel már­ciusban újranyitjuk a lehetőséget.

A helyi termékek értékesítési lehetőségét támogatja a piacok és vásárterek kialakítását, fejlesztését célzó felhívásunk, amelynek keretében a vidéki önkormányzatok maximum 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítőtereket hozhatnak létre.

Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez, amelynek nélkülözhetetlen eleme a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat színvonalas és élhető színtereinek megteremtése. Ezért örülünk az eddig beérkezett több mint 100 pályázatnak, és a jövő év februárjában itt is újranyitjuk a benyújtás lehetőségét.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.