Felmentek az élelmiszerárak, mi lesz az áfával?

Egy-egy markánsabb élelmiszer-drágulás idején rendre felmerül: ezt úgy lehetne mérsékelni, hogy a kormányzat csökkenti az adott termékkör adótartalmát, így segítve a fogyasztókat és a legális piaci szereplőket. Az idei gyümölcs- és zöldségárakat látva megint előtérbe került e felvetés. De nézzük, valóban olcsóbb lesz-e egy termék az adómérséklés után?

GazdanetO. Horváth György2020. 09. 07. hétfő2020. 09. 07.

Kép: virsli soka felvágott csemegepult Spar áruház bolt bevásárlás abc üzlet vásárlás közért élelmiszer táplálék táplálkozás 2020 02 05 Fotó: Kállai Márton

Felmentek az élelmiszerárak, mi lesz az áfával?
virsli soka felvágott csemegepult Spar áruház bolt bevásárlás abc üzlet vásárlás közért élelmiszer táplálék táplálkozás 2020 02 05 Fotó: Kállai Márton

Általános szabály, hogy ahol nagy tömegben, nehezen azonosítható áruféléket forgalmaznak, ott a magas áfatartalom eleve felveti a csalás lehetőségét. Nálunk a zöldségek és gyümölcsök áfája még mindig 27 százalék, holott több alapvető élelmiszernél már évek óta 5.

E termékeknél vegyes a tapasztalat: akad, melyeknél szinte egy pillanatra sem mentek vissza az árak; másutt rövidebb-hosszabb ideig érződött a hatás; megint máshol tartósabban.

Az elsőre példa a tojás és a hal: a kínálat mérséklődése okozott olyan áremelkedést, hogy az szinte elfújta az adómérséklésből eredeztethető árcsökkentés lehetőségét.

A másodikra példa a sertéshús, amelynél szintén a hazai csökkent árukészlet okozta, hogy csak nagyjából egy évig lett hatása az áfacsökkentésnek. A tejeknél is hasonló a helyzet.

Talán a baromfihúsoknál tartott ki leginkább az áresés, nem véletlenül: ez az egyik olyan termékkör, ahol folyamatosan magas szintű a kínálat, azaz nagy a verseny, így az áremelésre nehezebben nyílik lehetőségük a piaci szereplőknek.

Annak a felvetésnek, miszerint a gyümölcsök árát az adótartalom csökkentésével lehetne mérsékelni, jelen helyzetben nincs sok esélye. A termés ugyanis szinte minden gyümölcsből kicsi, fele-harmada a megszokottnak.

Ilyen esetben vélhetően a termelőnél, a kereskedőnél maradna az adócsökkentésből származó árrés nagy része, a fogyasztóhoz szinte biztosan nem jutna el. Más kérdés, hogy az olyan krízishelyzetekben, mint például a mostani, nem volna elhanyagolható segítség a termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek egy kis pluszjövedelem, ami akár a talpon maradását is jelentheti.

Az is kérdés, vajon a magyar állam költségvetése a jelenlegi helyzetben megengedheti-e, hogy a járvány okozta gazdasági válságban a többletkiadásai miatt lemondjon több tízmilliárd forint áfabevételről.

Vélhetően nem, és a már részletezett kétséges árcsökkentő hatás miatt sem feltételezhető, hogy a magyar kormány a közeljövőben az áfacsökkentést kiterjeszti újabb élelmiszerekre.

Ezek is érdekelhetnek