Harmincöt éve tanyagazda. Nagy István törteli birtokán egyebek közt pásztorló állattartással és tejelő tehenészettel foglalkozik. Tevékenységét sokszor elismerték már, szerepelt a legjobb agárszakembereket kereső versenyen, legutóbb pedig bekerült az év legfigyelemreméltóbb tanyái megméretés döntőjébe.

Ha az ember vérében van a föld szeretete...

Merre jársz? Csak nem Moszkva felé? – dörren rám a telefonba, amikor másodjára tévedek el a törteli tanyavilágban. Pedig többször voltam már nála, de ahelyett, hogy ránéznék az okostelefonon a részletező térképre, most összezavart valami.

Tudom is már, mi: aszfalt került a korábbi poros dűlőútra. Némi korrigálás után végül begördülök a Banya tanyára, a falu délkeleti részén, a Gerje-Perje síkon szikkadó Kákás-tó közelében megbúvó portára. Nagy István és felesége, Rózsika gazdálkodik itt harmincöt éve. Kimondani is sok, hát még átélni (túlélni!) a mindennapokat.

gazdaság, tanya, állattartás,

Nagy István, a tanyagazdaság tulajdonosa. Fotó: Kállai Márton

A tanyagazda persze nem is tudna és akarna mást csinálni, mint parasztnak lenni, benne van a vérében. Mindenkit felráz a városi kómából, amikor „Nagy paraszt” néven mutatkozik be, lehet nevetni rajta, de ez már a védjegyévé vált, az elektronikus levélcímében is feltűnik.

Azt viszont komolyan kell venni, hogy legfőbb szívügye a tanya, a tanyasi életforma. A Bürgeház dűlőben született, s mint mondja, valószínűleg a Kákástó dűlőben fejezi be a földi pályafutását. A végső elszámolásnál nem lesz bajban, hiszen negyvenhektáros birtoka és tejelő tehenészete fenntartása mellett már eddig is számos értelmes dologgal foglalkozott.

Hajdanán a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakán végzett, jól vette az akadályokat, marasztalták is tanítani, de ő visszavágyott a természetbe. Aztán gazdaságából ökogazdaságot fejlesztett, 2004 óta rendelkezik az ezt igazoló tanúsítvánnyal. Kidolgozta az elsivatagosodó Homokhátság biológiai sokféle-ségének megőrzését elősegítő válságkezelő gazdálkodási módszert, amiért innovációs nagydíjat kapott.

Őshonos gyümölcsöskertet alakított ki, vadon termő gyógynövényekkel foglalkozik, tanösvényt létesített a közelben. S csak úgy, szórakozásból tanyaszínházat működtet, hogy ezzel is elősegítse a szellemi és lelki válságkezelést. Az amatőr társulat több sikeres bemutatón van már túl, augusztus 25-én a János vitéz következik, Iluska mostoháját házigazdánk alakítja majd.

tanya, gazdálkodás, állattartás, Törtel,

Nyári fürdő a kacsáknak. Fotó: Kállai Márton

Az utóbbi években több országos megméretésen is szerepelt. Tavaly bejutott Az év tanyája pályázat döntőjébe, s bár nem lett kategóriagyőztes, a magyar tanyasi életforma fennmaradása, népszerűsítése, a vidéki térség felemelkedése érdekében végzett áldozatos munkáját oklevéllel ismerték el. Előzőleg Az év agrár-szakembere-versenyen aspirált, de a pálmát mások vitték el előle.

Nagy Istvánt azonban nem hatják meg az ilyen-olyan díjak, nem azokért vállalja a pacsirtaéletmódot napfelkeltétől napnyugtáig. Ha nem figyelnének fel a munkásságára, akkor is ezzel foglalkozna. Szerinte azért került a kirakatba – és ostromolják a látogatók –, mert a tapasztalata, a tudása, egyáltalán a gazdálkodáshoz való viszonyulása mások számára is példaértékű és vonzó.

Sokat jelent neki a természet adta szabadság és függetlenség, senki nem szól bele, mit hogyan csináljon, leszámítva néha az adóhatóságot.

– Csak boldog ember tud másokat boldoggá tenni – fogalmaz tömören a karakteres arcélű tanyagazda. Szerinte az utóbbi három-négy évben a legmagasabb fórumokon is felismerték a tanyák megtartóerejének fontosságát, elindultak a tanyafejlesztéssel kapcsolatos pályázatok, bár amennyit a kormány ezekre ad, az sosem elég.

– Éledezik a romjaiban még létező tanyavilág, örvendetes, hogy egyre több városi fiatal fedezi fel a parasztgazdálkodás szépségét, és vállalja az ezzel járó kiszolgáltatottságot és lenézést is – mondja a törteli innovatív őstermelő, akinek ötlete alapján még az idén megrendezik a régióban a Tanyák Napját, amiből országos rendezvénysorozat nőhet ki.

gazdálkodás, tanya, Törtel,

Vadon termő gyógynövényekkel is foglalkozik Nagy István. Fotó: Kállai Márton

Szerinte ki kellene dolgozni a tanyák zöldpont-rendszerét, hogy az ott élő gazdálkodó azért kapjon külön támogatást, mert a környezetét, a levegőt és a földeket ápolja, amivel védi a levegőtisztaságot.

– Soha nem gondoltam arra, hogy befejezzem. Pedig néha fájdalmakkal sújtva csak azért kelek ki az ágyból hajnali háromkor, mert ordít a szamár, vonyítanak a kutyák, bőgnek a tehenek. Amikor kilépek a tanyaudvarra, határtalan szabadságot érzek. Minden apró dologban meglátom a szépet – enged utamra a 69 esztendős Nagy István. Olyan meggyőző erővel tart szóval, hogy még sokáig szívesen maradnék nála.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.