Vajon van-e összefüggés aközött, hogy Roszík Péter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrzési bizottságának tagjaként jelentést készített a haszonbérletre meghirdetett termőföldpályázatok vizsgálatáról és hogy már nem tagja a bizottságnak? Az alábbi beszélgetést olvasva ezt döntse el ki-ki maga.

Kik kapják az állami földeket?

– Mikor tudta meg, hogy kikerült a szervezetből?
– Néhány héttel ezelőtt. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén napirendre vették, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellenőrzési bizottságába az Agrárkamara új tagot ajánl helyettem. Ezt a mezőgazdasági bizottság elfogadta, s ezzel az én több mint két évvel ezelőtti megbízatásom automatikusan megszűnt.

– Arról az Agrárkamaráról van szó, amelyre egyetlen listáról szavazhattak a tagok, és amire az érintetteknek csupán néhány százaléka adta a voksát?
– Természetesen az újonnan felállított kamaráról beszélek.

– Említettek az új agrárkamarai vezetők valamiféle kifogást az ön munkájával kapcsolatban, ami miatt új tagot ajánlottak az NFA ellenőrzési bizottságába?

– Semmiféle kifogást nem említettek, visszahívásomat előre nem jelezték, a parlamenti bizottság ülésére meg nem hívtak. Éppen ezért a történteket igen barátságtalan lépésként értékelem.

– Miként került annak idején az ellenőrző bizottságba?

– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet öttagú ellenőrzési bizottságának a megalakítását a törvény írja elő. Tagjait a parlament mezőgazdasági bizottsága választja meg öt érdekcsoport ajánlása alapján. Ezek egyike az Agrárkamara, amely szervezet engem a testületbe ajánlott.

– Az ellenőrző bizottság az ön részvételével áttekintette a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet haszonbérletre meghirdetett termőföldpályázatait. Összefüggés lehet az ellenőrzés nyomán született megállapítások és aközött, hogy ön már nem tagja a testületnek?
– Erre ismét csak annyit tudok válaszolni, hogy az Agrárkamara semmiféle kifogást nem említett a munkámmal kapcsolatban.

– Mikor határozták el, hogy ellenőrzik a termőföldpályázatokat?

– A bizottság éves munkaterv szerint tevékenykedik. A múlt évi munkatervben szerepelt ez az ellenőrzés is, amelyet májusban és júniusban végeztünk el.

– Kik vettek részt a munkában?
– Bacher János, akit az országos önkormányzati érdekszövetségek ajánlottak a testületbe és jómagam.

– Hol vizsgálódtak?
– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet budapesti központjában és a Fejér megyei területi irodájában.

– A fővárosi központot értem, de miért éppen Fejér megyében?
– A vizsgálat országosan folyt, de arra tekintettel, hogy a nyilvánosság előtt a Fejér megyében folyó gyakorlatot kritizálták, úgy döntöttünk, hogy ott is végzünk helyszíni vizsgálatot.

– Mi történt az elkészült jelentéssel?
– Megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az ötfős ellenőrző bizottság, majd átadtuk az NFA vezetőinek. Én kifejezetten azt kértem, hogy kerüljön a miniszter kezébe.

– Mit szóltak a jegyzőkönyvhöz?
– Némi változtatást kértek, mivel egyes kitételeiket bántónak éreztek. Módosítási kéréseket fogadtunk el, de természetesen megállapításainkat fenntartottuk.

– Milyen megállapításokra jutottak a jelentésben?
– Amikor elvállaltam a részvételemet az ellenőrző bizottságban, egyben a titoktartási kötelezettséget is elfogadtam. Ezért erre a kérdésére nem válaszolhatok.

– Egyébként egyetért azzal, hogy a jelentésben foglaltak nem kerültek nyilvánosságra?
– A kérdést két részre kell bontanunk. A jelentés tartalmaz két mellékletet. Ezekben nevek szerepelnek, valamint olyan adatok, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése személyiségi jogot sérthet. Maga a jelentés és a hozzá kapcsolt „Következtetések és javaslatok” viszont megítélésem szerint olyan általános érvényű igazságokat tartalmaz, amelyek ismertté válása nemhogy nem sért közérdeket, de egyenesen a javára szolgálna.

– Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsága április 16-án megtárgyalta az ellenőrző bizottság beszámolóját. Ezen ön jelen volt?
– Nem kaptam rá meghívót. Fél órával az ülés megkezdése előtt telefonon keresett egy ismerősöm, s említette, hogy az ellenőrző bizottság beszámolóját napirendre veszik, de akkor már nem tudtam változtatni a programomon és odamenni.

– Az ülésen kiosztottak egy jegyzőkönyvet a képviselőknek, amely tudomásom szerint az önök jelentése alapján készült, s amely hamarosan felkerült a világhálóra is. A jegyzőkönyvből idézek: A meghirdetett haszonbérbe adási rendszer „jó néhány torzító elemet megtartott. Ilyenek pl. a meglévő állatállomány abszolút mértéke szerinti számbavétel, amely a nagyüzemeknek kedvez. Ez az abrakfogyasztó fajok (sertés, baromfi) esetében – a nemzetközi gyakorlat alapján – nem is indokolható.” A pályázati elbírálás során alkalmazott „pontozás módja, az egyes elemek súlyozása, valamint a szubjektíven adható pontok aránya véleményünk szerint erősen meghatározta az elbírálás kimenetelét.” A pályázatok elbírálására vonatkozó elnöki utasítás „nem tartalmaz semmilyen útmutatót az értékelő bizottságok számára a pontozás módjáról”. A vizsgálat szerint „egyes pályázók a magasabb pontszámok érdekében pénzügyileg nem kellően alátámasztott vállalásokat tettek, sőt olyan eset is előfordult, ahol különböző pályázatokon nyertes különböző személyek (apa – fiú – közös cég) ugyanazon gépre mindannyian megkapták a pontszámot”. Az állattenyésztő telepek működéséhez biztosítható termőföld „pontozása nem egyértelmű, megyénként eltéréseket tapasztaltunk, és egy sem felelt meg a pontozási segédletnek”. A gazdálkodási terv „2.7. Szakmai és gazdasági megalapozottság, illeszkedés a vidékfejlesztési stratégiához, a birtokpolitikai irányelvekhez és a pályázati felhívásban rögzített célokhoz” elnevezésű bírálati szempontját illetően „nincs egységes írásos utasítás a pontozás módjára, bár az NFA vezetőinek tájékoztatása szerint volt folyamatos konzultáció az elvekről. Egyértelmű véleményünk, hogy ez a szubjektíven értékelhető pont szinte minden esetben döntően befolyásolta a pályázat végeredményét.” E megállapítások akár úgy is értelmezhetőek, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet annak adja az állami földeket, akinek akarja?
– Kérdése a jelentés érdemi részét érinti, erről pedig, ahogy említettem, nem nyilatkozhatok.

– A parlamenti albizottság ülését követően két nappal Péter Mihály a jegyzőkönyvet a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában nemlétezőnek minősítette.
– Amennyiben azt nyilatkozta, hogy nem készült jegyzőkönyv, akkor ez nem felel meg a valóságnak; az más kérdés, hogy a kiosztott jegyzőkönyv azonos volt-e az általunk hivatalosan leadottal.

– Érzékel-e a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet működésében olyan változást, amelyet önök javasoltak?
– Amióta kikerültem az ellenőrzési bizottságból, már nincs olyan rálátásom a működésére, mint korábban volt.

– Lehetséges tehát, hogy az önök jelentésének végül az égvilágon semmiféle következménye nem lett, leszámítva azt, hogy ön kikerült az ellenőrzési bizottságból?
– A munkámat azért végeztem, hogy a magyarság legnagyobb értéke, a termőföld a lehető legjobban szolgálja a közérdeket. Természetemnél fogva is bizakodó vagyok. A napokban levélben felhívtam Fazekas Sándor miniszter úr figyelmét a jelentésre. Kértem, hogy olvassa el, ha még nem tette volna meg. A földalapkezelő dolga a törvény értelmében az, hogy az ő munkáját segítse, én a megszűnt beosztásomban erre törekedtem.

Friss cikkek

Derék emberek városa
Összekötve, örökre
Vesztesek háborúja
Oktatás családias légkörben
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
2023.02.03.
Aludna végre egy jót?
Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.