Középpontban a környezet- és klímavédelem

Fel kell készülniük a ma­­gyar termelőknek, hogy – a kétévnyi átmeneti időszakot követően – 2023 után a zöldítésnek nevezett folyamat ki­­emelkedő hangsúlyt kap a gazdálkodásukban. A környezet- és a klímavédelem ki­emelt terület lesz. Hogy mi várható, mire koncentráljon az ország, arról szakmai egyeztetés folyt a közelmúltban.

A 2023–2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika elnyerhető támogatásai, illetve szabályrendszere a fentiekhez igazodik, s ehhez a magyar termelőknek is alkalmazkodniuk kell. Az egyeztetés során a beérkezett szak­anyagok több ponton egybecsengő üzenetet fogalmaztak meg.

A számos javaslat közül Feldman Zsolt agrárminisztériumi államtitkár kiemelte a gyepgazdálkodás helyzetének javítására, az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó zöld infrastruktúra – így különösen a mezővédő erdősávok, fajgazdag táblaszegélyek – fejlesztésére irányuló felvetéseket.

Tala­jaink állapotának javítása kulcs­fontosságú: a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése és pótlása (például szer­vestrágya-használat, szár­maradványok beforgatása), az okszerű tápanyag-gazdálkodás elősegítése és a környezetkímélő trágyakijuttatási módszerek alkalmazása, az erózió elleni védelem, valamint a talajvédő gazdálkodási módok (minimumművelés, forgatás nélküli talajművelés) elterjesztése a jövő fenntartható élelmiszer-termelésének alapja.

A beérkezett javaslatok a támogatható területek agro­ökológiai szempontú bővítését, illetve az újonnan bevezetendő agroökológiai alapprogramot is támogatják, illetve fontosnak tartják az agrár-környezetgazdálkodási program megfelelő folytatását, valamint a földhasználat­váltást ösztönző, nem termelő beruházások támogatását, mint például a gyeptelepítést vagy mezővédő erdősávok létesítését.

A tervek akkor és csak úgy lehetnek igazán hatékonyak, ha a gazdálkodókat a megvalósításban széles körben elérhető, felkészült tanácsadási és tudásátadási rendszer segíti.