HA MOST nem figyelünk, odalehet a termés egy része. Nincs ugyanis olyan molyféle, amely ne rajzana már legalább egy hete: az alma, szilva, körte, birs kitett a leginkább a támadásnak.

Liszteskék támadása

Egy-egy növényfajt többféle moly is károsíthat, ugyanis e lepkék legnagyobb hányada többféle termésen-termésben is megél. Nehezíti a helyzetet, hogy egy-egy molyfajnak akár 2-3 nemzedéke is megjelenik a szezonban, s az egyes fajok egymástól eltérő időpontokban kapnak kedvet a szaporodáshoz. Tehát a következő hónapokban szinte minden héten számíthatunk valamelyik támadására.

A megoldás? Vagy permetezünk, vagy nem. A fentiek alapján így szinte minden második héten kellene mérgezni a gyümölcseinket. Ha feromoncsapdákat használunk, bebizonyosodhat, mi minden feni a fogát kertünk gyümölcseire – ilyenkor pontosabban szabhatjuk meg a védekezés időpontját. A csapdák viszont elég drágák, így a permetszerrel együtt már több ezer forintba is kerülhet egy-egy beavatkozás.

Aki nem használ növényvédő szert, kipróbálhat néhány más fogást: például sokan esküsznek a csalánlé-fokhagyma és más aromás növényi részek hígított oldatának hatására. Akad, aki nem csinál semmit, a szilva- és kisebb almafáim permetezését kivéve magam is ezt követem. Annyi fám hoz termést, hogy – kivéve a szilvafáimat – megengedhetem magamnak: a termés egy része majd a nyár vége felétől folyamatosan potyoghat. Ilyenkor jön le a kukacos alma, körte, ezeket az állataimmal etetem fel. Azt nem hagyom, hogy tetvesek legyenek a növények – ekkor használom a permetezőgépet, s a bevetett szerek a molyokra is hatnak.

Feltartott kézzel nézem viszont a másfél hete megjelent és tömegesen rajzó molytetvek támadását. Ezek az apró, alig egy-két milliméteres, ősi, repülni képes fehér rovarok főként a káposztaféléket, ezen belül is a karalábékat imádják. Az ember kicsit megmozgatja a növényt, s több száz egyedből álló kolónia reppen fel. Az a gond velük, hogy szívogatják a növény nedvét, ezzel kicsit legyengítik. Azt viszont már megfigyeltem: ha jó kondícióban van a káposzta, akkor nem okoz komoly veszteséget – a növény kinövi a molytetű folyamatos jelenlétét. Ez a más néven liszteskének is nevezett állat komoly kihívást jelentene egyébként: az irtásához legalább öt-, de inkább tízszeres dózisú rovarölő kell, mint a levéltetű vagy a burgonyabogár lárvája esetében. Felmerül a kérdés: mennyire akarom lemérgezni a növényállományt, amit majd a családom fogyaszt el? Azt javaslom, kövessék a példámat: a jól ellátott, erőteljes növényállomány kiheveri a liszteskék néhány hétig tartó, valóban ijesztő, de azért nem annyira veszélyes támadását – aztán pedig eltűnik a sok rovar. Jön helyette más, de arról később számolok be.

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.