Alig telt el 200 év azóta, hogy Fazekas Mihály megírta egy szóbeli regére alapozva a mindenki által ismert és kedvelt Lúdas Matyi elbeszélő költeményét. Aki a múlt héten ellátogatott Kiskunfélegyháza főterére és főutcájára, a XXIII. Libafesztiválra, az a rengeteg sátor között bizony sok száz méteren olyan vastagságú platánok alatt hűsölhetett, mint amilyeneket Döbrögi uram ölelgetett a híres történetben.

Lúdas Matyi – fóliában

Igazi virágos, fás mezővárosba visz az út. Rangját még Mária Teréziától kapta 1774-ben. Alig néhány kilométerre az autópályától egy más világba csöppen az ember. És érdemes egy kicsit beszélgetni, hallgatózni, mert kiderül, hogy a sok-sok fóliasátor, amelyeket a környéken láttunk, nem zöldséget, virágot nevelő alkalmatosság, hanem igazából modern kori libaól. És aki egy kicsit még tovább barangol a félegyházi és környékbeli települések közötti mellékutakon, az bizony rengeteg ilyet lát. Manapság ez a libák szállása, a fóliák közötti földek pedig a legelők. Nem magyar találmány, például a franciák is előszeretettel alkalmazzák. De már nem sokáig, mert a liba néhány éven belül valószínűleg éppúgy a zárt istállók szárnyasa lesz, mint például a húscsirke. Nincs más választás, de erről majd egy kicsit később.

Sietünk a sátrakkal, standokkal szegélyezett kiskunfélegyházi főutcán, cél a városháza. Amikor odaérünk, abban a pillanatban sűrűn villognak a vakuk: megérkezett Nagy István agrárminiszter és kísérete. Egy nagy, országos lúdszakmai konferencián szólal fel a tárca első embere. És amit mond, az a jelenlévőket is kissé meghökkenti. Még ebben az évben le akar ülni a kacsa- és libaágazat képviselőivel, akiktől 2030-ig szóló részletes tervet, programot vár. A legfontosabb meghatározni a célt. Aztán az ehhez szükséges lépéseket kell vázolni. A magyar állam, az agrártárca ezekhez tud rendelni támogatást, pályázatot, szakmai és jogi segítséget.

A liba néhány éven belül valószínűleg éppúgy a zárt istállók szárnyasa lesz, mint például a húscsirke… Fotó: Németh András Péter

Lúdas Matyi magányos harcos volt, Döbrögivel egy szál maga szállt szembe sikerrel – háromszor is. Az ilyen magányos libapásztorok ideje azonban már régen lejárt. Sőt, egyenesen kárt okoznak szinte az egész víziszárnyas-ágazatnak. Nagy István szerint ez már nem lesz, nem lehet eredményes. Az az állattenyésztési ágazat lehet életképes, amelyben az integráció foka eléri a 80 százalékot. Ilyen a húscsirkeágazat itthon – nincs is nagy baj vele, a piaci kihívásokra szinte segítség nélkül, maga adja meg a választ.

A lúd- és kacsaágazat sem lehet kivétel ez alól. Nem fordulhat elő még egyszer – szögezte le határozottan a tárcavezető –, hogy az állattartó kemény kétkezi munkájával nem képez jövedelmet. Pénze csak az állami állatjóléti támogatásból származott. Ahogy az sem fordulhat elő – mint például tavaly, amikor tüntettek a kacsások, libások –, hogy az év elején az ágazat szereplői által lejelentett tervekhez képest kétszer annyi állatot állítanak be a termelésbe. Aztán, amikor túlkínálat miatt a jövedelem leapad, akkor a termesztők az előre eltervezetthez képest milliárdos pluszpénzeket követelnek az államtól.

– Vegyék tudomásul, hogy nincs és nem is lesz az előre és közösen meghatározott kvótán felül pénz – szögezte le nagyon határozottan Nagy István. Arra viszont lenne, hogy az állattartó telepeket megújítsák. Csakhogy a libások nem igazán aktívak: nagyon kevesen, csak 67 esetben jelentkeztek a támogatásra, és igényeltek 8,5 milliárd forintot. Holott le kellene váltani a fóliákat modernebb épületekre, amelyek például megfelelnek az állategészségügyi elvárásoknak is.

És megvédik a libát, a kacsát, és persze a velük foglalkozó embert (annak pénzét) attól, hogy az évek óta egyre nagyobb gondot okozó madárinfluenza letarolja a lúdállomány kisebb vagy éppen nagyobb részét. Lúdas Matyi értett a gyógyításhoz, de a mostani helyzetben nem lenne elég többszekérnyi gyógyfüvet gyűjtetni a pandúrokkal. Sőt, nem csak a füvek, de a vakcinák sem segítenek a kacsán és a libán. A csirkére, pulykára hatásos madárinfluenza elleni vakcina már kész, de nem hatékony éppen annál a két szárnyasnál, melyek a legnagyobb mértékben fertőződtek az utóbbi években. Talán 2024 végére rendelkezésre áll ilyen készítmény – ezt már dr. Kiss Márton gyakorló állatorvostól tudtuk meg. Ezt a két kemény telet – mert a járvány nálunk inkább az őszi és a tavaszi vadmadárvonulás közötti időben, illetve tavasszal üti fel a fejét – muszáj kibírni. Jó lenne, ha nem kellene megint milliószámra kivágni – több tízmilliárd forintos állami kártalanítás mellett – a kacsa- és lúdállományt. Mert most ez a drasztikus módszer az egyetlen esély a járvány megfékezésére.

Szakmai eszmecserére is lehetőség nyílt a kiskunfélegyházi libafesztiválon, Nagy István agrárminiszterrel. Fotó: Németh András Péter

És nem csak nálunk, de Európában és az idén már Észak-Amerikában is. Csak a nyár közepéig kiirtottak 45 millió baromfit az EU-­ban – többsége víziszárnyas –, az USA-ban pedig már több mint 40 milliót. És még csak most jön az őszi vadmadárvonulás, így akár a 100 milliós veszteséget is elérhetjük 2022-ben. A szám azért is megdöbbentő, mert Európában 2017–2020 között le kellett vágni összesen 9 millió állatot. A madárinfluenza okozta járvány egyre nagyobb károkat okoz. Megállítani egyelőre vakcinával még nem lehet, így a megelőzés az elsődleges teendő.

Erre viszont, úgy tűnik, igazi esélyt csak a zárt térben történő tartás ad. A fóliasátor nem igazán megfelelő erre – hallgatjuk ismét dr. Kiss Márton állatorvost, aki szerint a túl sűrű állománnyal is gond van. És éppen itt, az Alföld e régiójában van a legtöbb víziszárnyastartó, és többségük „fóliázik”. Sokszor csak pár száz méterre van egymástól a két szomszédos libatelep. És úgy tűnik, hogy nemcsak a vadmadarak, hanem a szél is képes terjeszteni a vírust. Pontosabban az azzal fertőzött port, szénát, avart, szalmadarabokat. És persze a harmadik legfontosabb tényező maga az ember. Pontosabban a fegyelmezetlensége.

Itt megint fontos lenne az integráció szerepe, amikor szakemberek rendszeresen ellenőrzik egy-egy állattartónál, hogy megfelelőek-e a higiénés körülmények. Hogy egy telepre nem járkálhat ki-be ellenőrizetlenül sem ember, sem állat. Az integrációban az sem fordulhat elő, hogy a szárnyasok egy részét feketén eladják. Egy-egy fegyelmezetlen állattartó a környék többi, gondos gazdának is betart. Ha nem is fertőzi meg az állományt, de a nála kialakult betegség miatt a környék 3, 10 vagy akár több kilométeres körzetében hetekig, hónapokig korlátozzák az állatok mozgatását, vagy tilos telepíteni, elszállítani. Tehát a gazdálkodást lehetetleníti el akár csak egyetlen eset is féljárásnyi területen.

Az előbbi számokból már önmagában is következik, hogy Európában az idén nagyon megfogyatkozik a kacsa- és libahúskínálat. A Baromfi Terméktanács pontos adatai szerint 2022. I. félévében Magyarországon a pecsenyekacsa esetében a felvásárlási mennyiség az elmúlt évhez képes 45, a hízottkacsa-kibocsátás pedig 75 százalékkal esett vissza. A sovány liba mennyisége 18-19, a hízott liba 42-43 szá­zalékkal volt kevesebb, mint tavaly. A madárinfluenza a tenyészállományokat is érintette. Az árakat a betegségen felül más tényező is felfelé hajtja. Drága a takarmány, az energia, a munkaerő ára. Ez hat a feldolgozókra, termelőkre, kereskedőkre egyaránt. A világszintű és általános drágulás miatt az idén még kevesebb asztalra kerülhet libamáj.

Világszinten is jegyzett hízottliba-mennyiséget állít elő a térség – mondta el Horváth Sándor. Fotó: Németh András Péter

– Még egy jó kis ludaskása is ünnepinek lesz mondható – hallottuk a megjegyzést egy háziasszonytól Félegyházán, a standok között. Éppen a környékbeli néptáncegyüttes ropta a színpadon – nem is oly’ távol a Lúdas Matyi-futóverseny is zajlott, amikor odaértünk egy húsos hűtőpulthoz. És valóban: egy kiló első osztályú libamáj 14 ezer forint, az olcsóbb kacsamájért 10 ezer forintot kérnek. Egy kiló libatöpörtyű 5 ezer, a hízott liba vagy kacsa kilója 2200 forint. A libamellfilé 4200, a kacsáé már 4730 forint.

Ez a térség a hízottliba-termelés egyik központja, mely világszinten is jegyzett mennyiséget állít elő – ezt már Csányi Józseftől, Kiskunfélegyháza polgármesterétől hallottuk. Mindent megteszünk, hogy az is maradjon – fűzte hozzá dr. Horváth Sándor, az lúdágazati szakmai nap és a fesztivál fő szponzora, az egyik legnagyobbnak számító víziszárnyas-termeléssel és -feldolgozással foglalkozó Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az esély megvan erre annak ellenére, hogy a világon sokan látnak üzletet a libában, kacsában.

Új szereplők lépnek, illetve akarnak belépni erre a piacra. Ott van Brazília, amely néhány év alatt 80 százalékkal növelte az eddig sem jelentéktelen termelését, és csaknem a szomszédban a lengyelek álltak rá. Ők eddig 50 százalékkal növelték a termelésüket, és félő, hogy amint a csirke-pulyka esetében Európa meghatározó termelői közé nőtték ki magukat, megteszik ezt majd a víziszárnyasok esetében is. Van kihívás bőven, de összefogással – közös, ütemezett fejlesztéssel – meg tudunk felelni, és hatékonyabbá válhatunk. Ehhez vannak fajtáink, hibridjeink, szakértelmünk, világszínvonalú feldolgozóink.

Rendelkezünk az alappal, amelyet a tudósok is használnak. A Lab-Nyúl Kft. például – egyebek között a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közös konzorciumban – többéves kutatást folytat. Az egyikben azt derítik ki, miként viselkedik zárt tartás mellett a lúd. Számítógépes kamerákkal figyelik a libákat, minden adatot rögzítenek. Olyan programot írnak, fejlesztenek, amely egy-egy liba testtömeg-gyarapodását a nélkül képes követni, hogy az állatot megfogva mérlegre kellene tenni.

A gyakorlatban egy négyzetméteren 2,5 libánál többet nem szabad tartani, mert a szárnyasok idegesek lesznek, összeverekednek, nem esznek, nem isznak eleget, tehát nem érzik jól magukat. A kísérlet most 4-4,5-es egyedsűrűséget is monitoroz: a folyamatos kamerás figyelés lehetővé teszi, hogy az agresszív viselkedést azonnal észrevegyék, és az állatot nyomban eltávolítsák. De figyelik az istállók gázösszetételétől kezdve a mesterséges fényt, a hőmérsékletet, a víz- és takarmányfogyasztást. Egy olyan program lesz a kutatás végeredménye, mely robotizálhatja is a tartást, és akár távvezérléssel, ember jelenléte nélkül képes lesz az istállóban „rendet tartani”.

A libatermesztés gazdaságossága a közös, ütemezett fejlesztésekkel javítható. Figyelik az istállók mesterséges fényét, a hőmérsékletet, a víz- és takarmányfogyasztást is. Fotó: Kállai Márton

Úgy tűnik, egy ideális fajta kiválasztása már megtörtént: az Integrál MB09-es például 9 hét alatt 5 kilósra hízik, kifejezetten stressztűrő, egyenletes állomány-növekedésű. Ezek az állatok megfelelhetnek a zárt tartás kihívásainak.

S hogy mit hoz a közeljövő?
– Válságból válságba lépkedünk – ezt már az egyik legnevesebb agrárelemzőtől, Flórián Zoltántól tudjuk meg. Ő az Erste Agrárkompetencia Központ munkatársa, és úgy véli, hogy a mostani – nem csak libásokra ható – válságot igazából kapzsiság és hisztéria okozza, amelynek következtében – ha akarjuk, ha nem – egy tisztítótűzhöz hasonló átalakulásra, azaz alkalmazkodásra lesz szükség. A pénztőke ugyanis keresi a helyét, és igyekszik újra felosztani a piacokat.

Ne higgyük el, hogy a gabonaválságot az ukrán háború okozza! Ott csak néhány 10 millió tonna sorsáról van szó, miközben Kína az egész Föld búzakészletének 60, kukoricamennyiségének 70 százalékát képes befolyásolni. Az új élelmiszer-irányzatok – műhús, műtej, vegán irányzat térnyerése – mind az élelmiszerpiac újrafelosztásának részesei, melyek mögött óriási pénzbefektetések húzódnak meg. A vi­lág leggazdagabb 65 millió embere a Föld összvagyonának majdnem a felét ellenőrzi!

Ennek akár az is lehet a vége, hogy 2040-ben a húsra, hússzerű termékekre elköltött összes pénz egyharmadát teszi ki csupán az igazi állati húsokra fordított összeg, egyharmada lehet a növényi eredetű, hússzerű készítmény, és egyharmad a mesterségesen, laboratóriumban gyártott hús aránya. Ez pedig a baromfitenyésztőkre is kihat, beleértve a magyar lúdágazat szereplőit.

 

Hozzászólások

Friss cikkek

Van is fürdő meg nincs is
Törekvő tervek
Ne akarjuk megúszni!
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
2022.09.30.
Templomrombolók kora
Tanultak és szülnének
Legszebb perceink
Az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft. együttműködik egy új kutatás érdekében
Látásmódok találkozása
Hogyan lehet csatlakozni a Mediaworks Tehetséggondozó Programjához?
Újabb kurzust indít a Mediaworks Tehetséggondozó Program
2022.09.23.
Lúdas Matyi – fóliában
A Gymnema Sylvestre 6 lenyűgöző egészségügyi előnye
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.