Malaca van, ha van malaca

Képzavarral élve: viszik a magyar disznót, mint a cukrot. Tény, hogy a románok, az osztrákok és a hollandok szinte mindent megvesznek, ami röfög. Sőt azt is, ami nem, mert már levágták, ám a húsára szükség van az említett piacokon. Romániában bő másfél éve tombol az afrikai sertéspestis, ami miatt már annyi disznót kellett kényszervágáson elpusztítani, hogy most csak importált sertésekből tudják kielégíteni a lakosság igényeit. Kézenfekvő, hogy a szállítmányok nagy része a szomszédos magyarországi telepekről kerül ki: szomszédunk csaknem a háromszorosára növelte a tőlünk vásárolt sertések volumenét. Ugyanakkor az osztrákok és hollandok is viszik az élősertést.

Az előbbieknél főként a belső ellátást szolgálva, míg a hollandok a nagyon felpörgött export miatt pótolják így az állományuk egy részét. Kína ma mindent megvesz, ami disznóból van – kivéve, az amerikait. A vámháború miatt az USA farmerei szinte csak minimális mennyiséget tudnak eladni a Föld legnépesebb országának, holott ott már több millió sertést kellett a megállíthatatlannak tűnő sertéspestis miatt megsemmisíteni. A hiány óriási, így nem véletlen, hogy a brazilok és az uniós tagországok beléptek a képbe: hatalmas mennyiségben szállítják a húst Kínába, de Hongkongba, Japánba és Dél-Koreába is.

Az igény nagyon nagy, ennek megfelelően tavaly óta bő ötödével emelkedett az élősertés és a hús ára is. Itthon hasonlóképpen ma már 500 forintot is adnak egy kiló élősertésért, ami az egy évvel ezelőttihez képest nagyjából a harmadával magasabb ár. Az élősertés drágulása elég gyorsan megjelenik a boltokban és a piacokon is. Ma egy malacért 20-25 ezer forintot kell adni, egy éve jó, ha elvitték 12-14 ezerért. De nem is nagyon található állat a vásárokban. A boltokban pedig nincs már ezerforintos comb és karaj, az árak 1300–1500 forint között mozognak, de látni 17001800 forintért csont nélküli színhúst is.

A feldolgozott termékeknél folyamatosan jelenik meg az alapanyagár emelkedése, attól függ, hogy az adott szállító és kereskedő milyen árkövetési megállapodást írt alá. Így vagy úgy: az áremelés előbb-utóbb mindenhová elér.

MEDDIG TART A DRÁGULÁS? Akár az év végéig is kitarthat a mostani helyzet, ugyanis a sertéstermelés felfutásához egymásfél év kell. A nagy keresletet az ágazat csak ilyen időbeli eltolódással képes követni. Ám az is lehet, hogy egy pillanat alatt megszakad a folyamat: ha nem lenne szerencsénk és Németországban vagy más európai nagytermelőnél is megjelenne a pestis, akkor onnan egy ideig senki nem vásárolna húst (ahogyan egy sor ország most sem teszi ezt Magyarországgal a betegség megjelenése, vagyis tavaly április óta). Ekkor viszont az uniós piacon lehetne csak eladni a keletre szánt óriási tételeket, ami egy csapásra túlkínálathoz, az pedig áreséshez vezetne.