Merre visz a Zöld Megállapodás?

Egyre több fontosabb részlet lát napvilágot abból a tervezetből, amelyet az Európai Bizottság állított össze a közösség 2030-ig tartó időszakára vonatkozó környezet- és klímapolitikája alapját jelentő Zöld Megállapodásról.

GazdanetO. Horváth György2020. 06. 12. péntek2020. 06. 12.

Kép: Dunatetétlen, 2017. október 02. Magyar szürke gulya első csoportját szállították ki a Kiskunsági Nemzeti Park újonnan kialakított állattartó telephelyére, a Böddi-székre. A tervezett 300 legelő állatból az első két szállítmány érkezet meg Izsákról. A területen EU forrásból hagyományos külterjes állattartás újjáélesztését tervezi a Nemzeti Park, ennek keretében karámrendszer épült, földvásárlással összefüggő legeltetési területrészt alakítottak ki, és felújították az elhagyatott, romos állapotú gémes kutakat, melyek az állatok itatásával a legelőterület megfelelő kihasználását teszik lehetővé. Fotó: Ujvári Sándor

Merre visz a Zöld Megállapodás?
Dunatetétlen, 2017. október 02. Magyar szürke gulya első csoportját szállították ki a Kiskunsági Nemzeti Park újonnan kialakított állattartó telephelyére, a Böddi-székre. A tervezett 300 legelő állatból az első két szállítmány érkezet meg Izsákról. A területen EU forrásból hagyományos külterjes állattartás újjáélesztését tervezi a Nemzeti Park, ennek keretében karámrendszer épült, földvásárlással összefüggő legeltetési területrészt alakítottak ki, és felújították az elhagyatott, romos állapotú gémes kutakat, melyek az állatok itatásával a legelőterület megfelelő kihasználását teszik lehetővé. Fotó: Ujvári Sándor

A Zöld Megállapodás egyik meghatározó része az élelmiszer-termelésre terjedne ki a Ter­mőföldtől az Asztalig elnevezésű programon és a Biodiverzitás Stratégián keresztül. Ezeket a Bizottság dolgozta ki. Lényegét tekintve 27 konkrét intézkedést tartalmaz, melyek közül több számszerűsíthető. Így például az, hogy a mezőgazdaságban 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát. (Hogy ez mennyiségre és/vagy hatóanyagszámra vonatkozik-e, még nem tisztázott.)

Az elmúlt évtizedek trendje folytatódna tehát, amikor az Európai Unió szinte évről évre csökkentette az alkalmazható peszticidek körét, ezzel egyre nagyobb fejtörést okozva a gazdálkodóknak. Több esetben egy-egy terület egyszerűen megfelelő hatékonyságú vegyszer nélkül marad, magyarán nincs megfelelő hatóanyag egyes növény-egészségügyi problémák megoldására.

Ezt egyelőre a kiskerttulajdonosok érzik a legjobban, amikor korábban szabadon használható permetszerek vesztek el számukra, mert vagy eltűntek a piacról, vagy csak külön növényvédelmi végzettséggel rendelkezők juthatnak hozzá, használhatják fel. A gyakorló gazdák is hasonlóan jártak.

Nos, ez a folyamat folytatódhat a jövőben, ami sok szakértő szerint a mezőgazdasági termelést, azaz a hozamokat fogja visszavetni. Ezt erősítheti, hogy a Bizottság 2030-ig a felhasznált műtrágya mennyiségét is legalább 20 százalékkal akarja csökkenteni.

Ez pótolható ugyan a szerves trágya fokozottabb használatával, csakhogy az állattenyésztés is visszaszorulhat, mivel az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazatnak kiáltották ki az utóbbi időkben. Ráadásul a húsfogyasztás és -termelés ellen is egyre hangosabban lépnek fel egyes társadalmi csoportok, igen erősen befolyásolva a politikusok mozgásterét. Ezt igazolja, hogy a stratégia kimondottan visszaszorítaná a vörös húsok és termékek fogyasztását, helyette a növényi eredetű étkeket javasolja az európai lakosságnak.

Az állattartók helyzetét nehezítené, hogy a felére csökkentenék a felhasználható antibiotikumok számát az állatgyógyászatban, és tovább szigorítanák az állatjóléti előírásokat. A talajok természetes állapotát és fenntartható tápanyagpótlását hivatott megőrizni az is, hogy a tervek szerint az egész EU területének 25 százalékát állítanák át biotermesztésre. Ezt megint csak a hatékony termelés rovására lehet megtenni.

Mindez az uniós agrártermelés mennyiségi visszaesését – egyes elemzők szerint akár 15 százalékos hozamcsökkenését – okozná. Ez egyben önmagához képest is bevételcsökkenést, költségnövekedést jelentene, ami az agrárjövedelmek mérséklődését, sok gazdálkodó tönkremenetelét vonná maga után. Az öreg kontinens mezőgazdasága már ma is versenyhátrányban van a világ más nagy agrártermelőivel szemben, ami csak tovább növekedne a jövőben.

Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, a volt szovjet térség országaiban ma is sokkal kevesebb megkötés mellett és egyre olcsóbban termelnek, mint Európában, egyre több, az uniós árszinthez képest olcsóbb termék érkezik az EU-ba, ami a jövőben erősödni fog.

Ráadásul e termékekre nem vonatkoznak a szigorú európai termelési szabályok, ennek ellenére a belső piacra és a fogyasztók asztalára kerülhetnek.

Mind emiatt a legtöbb agrár-érdekképviselet – köztük a magyar agrárkamara is – állítja, hogy az uniós tervek az öngyilkossággal egyenértékűek, bevezetésük elfogadhatatlan.

Ezek is érdekelhetnek