Lajosmizse határában található az Ősi Birtok, ahol Sikárné Borbély Mária és családja a mintegy negyvenhektáros területen őshonos állatokat – köztük hortobágyi rackajuhot és kecskét – tart. Mivel a racka húsát háztól értékesítik, egyelőre nem érződik a válság hatása. A kecsketejnél viszont már mutatkoznak nehézségek.

Minél közelebb kerülni a vevőhöz

Sikárné Borbély Mária és férje 2012-ben kezdett el 15 hektáron gazdálkodni a Lajosmizse határában húzódó tanyák egyikén. A génmegőrzés-fejlesztési program keretén belül őshonos állatok tenyésztésébe fogtak. Fiatal gazdaként rackával és vörös mangalicával kezdték, mára a gazdaság negyvenhektáros területté nőtte ki magát, s közben a házaspár törzstenyésztővé vált.

Mindig arra törekedtek, hogy minél közelebb kerüljenek az önfenntartó életmódhoz. Az évek múltával tovább bővítették a gazdaságukban tartott állatok körét: a racka és mangalica mellé került kecske, csirke, liba, az őshonos fajtákon be­­lül pedig a kisbéri félvér ló.

– Rackából 150, kecskéből 100 egyedes az állományunk a szaporulattal együtt. A racka az egyetlen juhfajta, amit nem vesz az olasz, ugyanis a hústermelése nem olyan intenzív, mint a merinóé vagy a suffolkié. A rackát mindig háztól értékesítjük, helyből elviszik és levágják. A nőstényeket megtartjuk a törzsállomány fejlesztésére.

Sikárné Borbély Mária szerint a válság inkább a kecsketejnél okozhat gondot.

– A kecsketejet megveszi tőlünk egy felvásárló, aki kecskesajtot állít elő belőle, de már jelezte, hogy az összes nagyáruház, amellyel kapcsolatban állt, felmondta a megrendelését, mert a kecskesajt nem létszükségleti termék, kuriózumnak számít.

Jelenleg raktárra termel. Ha az megtelik, és nem képes tovább fizetni a dolgozóit, akkor sajnos ő sem tudja elvinni tőlünk a tejet. Mi lesz, ha itt maradok napi 100-110 literrel?

A juh- és kecsketartó telep korszerűsítésére uniós pályázaton nyertek pénzt: a beruházás ötven százalékát utófinanszírozással támogatta az unió.

– A juhtartó telep pályázata tavaly novemberben zárult, most várjuk, hogy kifizessék a pénzt. Nem lenne baj, ha megérkezne, ugyanis még 2016-ban adtuk be a pályázatot, amire csak 2017 novemberében jött a hír, hogy megnyertük – ám ak­kor már régen nem az eredeti árakkal tudtuk elindítani a felújítást.

Hogy mit szeretnének elérni az Ősi Birtok gazdái? Amit mindenki, aki beruház és dolgozik: komoly megélhetést biztosító tanyává fejleszteni a birtokot. Ehhez saját márkás termékek előállításában gondolkodnak: tejet, sajtot készítenek, a csirkét vágóhídon vágatják, télen pedig szalámit, kolbászt állítanak elő a cibakházi telepükön tartott mangalicából.

Mindehhez viszont meg kell találni a vevőket. Sikárné Borbély Mária erre a hazai termelői piacokat tartja a legmegfelelőbbnek.

– El kell menni a piacokra, minél több emberrel megkóstoltatni a termékeinket, aztán árusítóhelyeket kialakítani, ahol csak a mi termékeinket áruljuk. Ez hosszú időbe telik, de minél közelebb vagyunk a vevőhöz, annál nagyobb hasznot tudunk elérni.

Egyelőre belföldön próbálkozunk, de ha ez kevés lenne, akkor megyünk külföldre. Ott jobb áron tudnánk eladni, de a szállítási költségek magasak, és az élelmiszernél a tárolásra, hűtésre is gondot kell fordítani.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.