Mire jó az ezüstpermet?

Legendásan a skótok a legspórolósabbak, azonban aki ismeri a hollandokat, szinte biztosan változtat a szóláson. Persze e tulajdonságuk nem egyenlő a zsugorisággal, sokkal inkább a praktikusság jegyében születnek ésszerű megoldásaik. A múlt évben például olyan ötlettel álltak elő, ami első pillantásra éppenséggel nagyzolásnak tűnik. Mert mi mást jelentene, hogy ezüsttel permetezik az üvegházi növényeiket?

Nos, éppen a spórolást, a termesztési költségek lefaragását jelentő felfedezést kezdtek alkalmazni a hajtató­berendezésekben. Ráadásul minimális nemesfémet használnak: egy hektár bepermetezéséhez elég egy gramm ezüst, ami forintban átszámolva is csak néhány ezerbe kerül. Persze ennél drágább a szer, hiszen nem karperec vagy medál árában kell számolni a nemesfém értékét: speciális, úgynevezett nano­göm­böcskéket állítanak elő belőle, s ezt permetezik a növények leveleire.

A mikroszkopikus méretű felület viszont szépen csillog: minden fényt visszaver, illetve szétszór. Ezzel a növényeket sokkal több fényhez juttatják, emiatt nő a zöldszíntest-termelés, ami viszont erőteljesebb növekedést alapoz meg, bővebb termést ad kevesebb fény mellett. Azaz spórolhatnak a világítással.

Nem mellékesen az ezüstnek azt a régóta ismert tulajdonságát is kihasználják, hogy gátolja a baktériumok, gombák és egyes vírusok szaporodását.

Így biomódszerekkel, drága vegyszerek használata nélkül képesek több és egészségesebb zöldséget termelni. Ráadásul külön permetezni sem kell, mert az ezüstgolyócskákat az öntözővízzel együtt juttatják ki a növényekre. A szert kipróbálták szabadföldi körülmények között: gombaölő hatása miatt a petrezselyem termesztésekor el lehetett hagyni a fungicidek alkalmazását.