Most kell válogatni, ritkítani a jó termésért

Sok fa dobálja el a termését mostanában, amibe ráadásul a so­káig elhúzódó szárazság is belejátszik. (Persze egy sor gyümölcsnél a fagyok „megoldották” ezt az évente visszatérő kérdést: a kajszi biztosan kevés, nem kell ritkítani, s így van ez számos őszbarackkal, szilvával is.)

Érdemes locsolni a fák tövét, mert az intenzív termésnövekedés időszakát éljük. Ha nem tesszük, akkor a fák a megszokottnál is több gyümölcsöt dobálhatnak el maguktól. (A természetes gyümölcsritkulásnak akkor van vége és következhet a kertész általi gyérítés, ha megrázzuk a fát, s arról már magától nem potyog le kicsiny gyümölcskezdemény.)

Ugyanakkor biztos, hogy akad a kertekben több olyan növény is, amely mindennek ellenére szépen kötött, azaz nagyon sok rajta a termés. Ha nem öntözünk vagy nem ritkítunk, akkor sok, de apróbb gyümölcsöt szüretelhetünk a nyár és az ősz folyamán.

Érdemes hát nekiállni a válogatásnak. A cél, hogy egy-egy termőgallyon ne maradjon sok gyümölcs. Ne hagyjunk olyan részeket, ahol a termések összeérnek.

Például az almánál, körténél, baracknál úgy válogassunk, hogy csak 10-15 centinként legyen egy-egy gyümölcs. A kajszi és a szilva kivétel, általában e fajokat nem szokták gyéríteni a kertészek.

Az is igaz, hogy ezeknél aztán egy bőséges hozam utáni évben mindig kevesebb virág, s így termés keletkezik. Ugyanis a növény visszaszabályoz, „pihen”: amikor nagyon sok gyümölcsöt kell megérlelnie, kevesebb energiája, tápláléka marad a következő évi virágrügyek kinevelésére.

Ezt nevezik ater­nan­ciának, ami például majdnem minden körtefajtánál megfigyelhető. A gyümölcsritkítással ez a jelenség is kiküszöbölhető, tehát aki minden évben megfelelő mennyiségben és minőségben szeretne szüretelni, a gyümölcsritkítást el kell végeznie.

Persze nehéz az ember szíve, amikor egy-egy fáról akár száz szép, cseperedő zöld gyümölcsöt is levág, úgy érzi, hogy elpocsékolja, de muszáj e fájó lépést megtennie.

Az idén hasonló a helyzet a szőlőnél is: szinte nincs olyan vessző, amelyen ne lenne akár több fürt is. Ezeket érdemes megválogatni – persze a fajtától, a tőke fejlettségétől függően válasszuk meg a terhelést. Általános szabály nincs, de egy vesszőn két fürtnél többet nem érdemes hagyni, főként a nagy fürtöt hozó fajták esetében.

Kötelező a gyökérzöldségek egyelése is: a répa, petrezselyem esetében ajánlott 8-10 centinként meghagyni egy-két növényt. Aztán néhány hét múlva, amikor a répák már elérik a konyhakész állapotot, akkor minden párosan hagyott répából húzzuk ki az egyiket.