Telepítés frigópalántával

A frigópalánta speciális módon előállított és tárolt szamócapalánta. A nyugalmi időszak kezdetekor (november folyamán), fagymentes időben felszedett, meggyökeresedett – gyökérzetük talajtól, illetve lomblevéltől és indakezdeményektől mentes – indanövények, amelyeket kötegelve, fóliazsákokba helyezve hűtőházakban, 1-2 Celsius-fokon tárolnak.

GazdanetTegdes László2021. 05. 01. szombat2021. 05. 01.

Kép: Tiszaalpár, 2009. október 11. Földieper, szamóca palántázás. Fotó: Ujvári Sándor

Telepítés frigópalántával
Tiszaalpár, 2009. október 11. Földieper, szamóca palántázás. Fotó: Ujvári Sándor

A frigópalántát március második felétől május elejéig telepíthetjük biztonsággal. Az ágyások kialakításánál cél, hogy mindkét oldalról kézzel átérjük. A megtrágyázott, felásott földből tetszőleges hosszúságú, 15-20 cm-re kiemelt és 120 cm széles ágyásokat alakítsunk ki. Ebbe hosszanti irányban 3 sor szamócát telepítsünk. A két szélső sor az ágyás szélétől 20-20 cm-re legyen, és ezektől 40 cm-re a középső sor. Az ágyás középső része 2-3 cm-rel mélyebb is lehet, mint a szélei, mert így az esővíz jobban beszivárog, nem folyik le. A sorokban a tőtávolság 30-40 cm lehet. A növényeket hármas kötésbe ültessük.

Az ágyásos termesztésnél lehetőség nyílik a talajtakaró fekete fólia alkalmazására is. A fekete fóliás takarás előnyei: kedvező feltételeket teremt a gyökerek fejlődéséhez, javul a gyökérzet víz- és tápanyagfeltételének hatékonysága, minimálisra csökken a gyomok elleni védekezés szükséglete. A takart területeken jelentősen kisebb a talaj párolgása, ezért a természetes csapadék hosszabb ideig biztosítja a kedvező vízellátást, tehát kevesebbet kell öntözni.

Tavasszal hamarabb kezdődik, ősszel később fejeződik be a vegetációs időszak. A gyümölcs 2-3 nappal korábban kezd érni. A talajjal nem érintkezik, ezért tisztább, így az értéke nő. Csökken a gyümölcsrothadás mértéke, mert a gyümölcsök eső vagy öntözés után is gyorsabban száradnak. Mérséklődik az ostorindák legyökeresedése.

 

A talajtakaró fekete fólia ágyásra történő lefektetését legalább két fő végezze. Először az ágyás végén a fóliát jól rögzítsük, és teljes hosszában terítsük ki. Utána két oldalról földeljük le a széleit úgy, hogy ezt követően a fólia feszes maradjon.

A rögzített fólián a palánták helyét, a lyukakat kétféleképpen készíthetjük el. Egyik lehetőség, amikor a 8-10 cm-es lyukat keresztvágással hasítjuk ki, a másik, amikor kör alakú lyukat vágunk. A kör alakú lyuk jobb, mert nehezebben reped tovább és így tartósabb lesz a fólia. Mindkét esetben használjunk kitűzőzsinórt, amin festékkel jelöljük a tövek helyét a kívánt távolságban. A zsinórt a fólia két végén rögzítsük, ezután kezdjük el a palántáknak a lyukak kivágását.

Ültetés előtt a palánták gyökérzetét ne vágjuk vissza, mert ezáltal a palánta tartalék tápanyagot veszít, és a kézi ültetés esetében megnő a mély ültetés veszélye. A palántákat olyan mélyen ültessük, amennyire eredetileg a talajban voltak. A leggyakoribb ültetési hiba a mély ültetés, amikor a tőrózsa alsó része a szívlevelekkel a talaj felszíne alá kerül, melynek következtében a tenyészcsúcs a kis szívlevelekkel együtt befullad, majd elhal, illetve magas ültetés esetén a gyökérzet egy része a levegőbe kerül, ezért a gyökerek a napnak és a szélnek kitett állapotban hamar kiszáradnak. Kis ültetőlyuk készítésekor a jól fejlett palánta gyökérzete visszahajlik, míg a laza ültetés alkalmával a gyökerek kevésbé érintkeznek a talajjal, ami gyökérpusztuláshoz és vontatott kihajtáshoz vezet.

Az ültetés után a fóliát igazítsuk meg: a túl feszes vagy túl laza fóliát közepes feszességre igazítsuk, a felszínét egyengessük el úgy, hogy az esővíz ne folyjon le, hanem alá beszivároghasson. Ültetés után a legfontosabb ápolási munka az öntözés. Tövenként 0,3-0,5 liter vízmennyiséget adjunk. Az öntözést időjárástól függően, de az első hónapokban rendszerint hetente ismételni kell.

Ezek is érdekelhetnek