Új lábat növeszt az unió?

Miközben az uniós mezőgazdasági politika reformjáról szóló vita még gyerekcipőben jár, a Bizottság következő hosszú távú költségvetési tervezete alapján „jelentősen csökkenhet a Közös Agrárpolitika (KAP) részesedése a költségvetésből”, így több pénz jutna a közösség más prioritásai számára.

A tervezet kiemeli, hogy a gazdák nem várhatják el, hogy a közvetlen támogatások formája változatlan maradjon, és a későbbiekben több figyelmet szeretnének fordítani az olyan prioritásoknak, mint a „nem kötelező környezetvédelmi szolgáltatások, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat, vagy vidékfejlesztés olyan területeken, amelyek kiemelkedő természeti értékekkel rendelkeznek”. Az uniós büdzséből finanszírozott jövedelemtámogatás fő eleme megmaradna – a jelenlegi egységes támogatási rendszer – de elsősorban olyan tevékenységre lenne fordítható, ami „közjónak” minősül, és ezáltal „valós uniós hozzáadott értéket” teremt.

A Bizottsági dokumentum azt is kiemeli, hogy a mezőgazdasági szektornak többet kell tennie a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, így „hozzá kell járulnia az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás csökkentéséhez, valamint fejlesztenie kell a termőföldeket, hogy azok több szenet tudjanak megkötni”. Mariann Fischer Boel, az Unió mezőgazdasági biztosa múlt hónapban arra figyelmeztette az uniós gazdákat, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátási szintjét, úgy, hogy elsősorban a biomassza termelésre és a szén földben való tárolására fókuszálnak.