Zöldszüret utáni aggodalmak

Szerencsére az árak már megint felfelé indultak, de még két hete is alig 137 forintba került egy liter fehér, földrajzi jelzés nélküli bor. Ez a feldolgozói értékesítés ára, azaz a pincészetek ennyiért adtak túl a nagy készleteken. A rozé vagy a vörös – a régi elnevezés szerinti asztali – borok ennél többe kerültek, de az ár két hete ott sem haladta meg a 214 forintot. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott – azaz minőségi – borok literje a fehér esetében 228, a rozénál és a vörösnél 286 forint volt – ami, lássuk be, szinte nevetségesen alacsony. Sorolhatnánk az elrettentő példákat, de a lényeg: a piac annyira telített, hogy ha el is kél a készlet egy része, csak nagyon nyomott áron. A pincékben tehát ott áll egy csomó eladatlan bor, becslések szerint akár egymillió hektóval is több lehet a szokásosnál.

Ez a helyzet tőlünk messzebb is: tavaly 46 millió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, ami a termelés csaknem 18 százaléka. Ennek döntő többségét két európai állam, Olasz- és Spanyolország hozta össze. E két ország lassan 100 millió hektónál is többet termel úgy, hogy az utóbbi években összesen 20-30 millió hektóval növelték az együttes bortermést. Tehát túl sok a bor, miközben a fogyasztás némileg mérséklődik. Európában biztosan és Magyarországon is jelenleg a régen megszokott évenkénti 30-32-vel szemben csak 20-23 liter az egy főre jutó fogyasztás. Az agrártárca bő egy hónapja kampányt hirdetett, s olyat még magyar szőlész nem látott, ami ezután következett: az elmúlt hetekben – 300 ezertől 1,2 millió forintig terjedő kármérséklési támogatás fejében – 5600 hektáron szedték le a még zöld termést.

A zöldszüretet sokan sopánkodva, de az eszükre hallgatva hajtották végre, amellyel a termőterület 8-9 százalékáról került le éretlenül a termés. Az agrártárca arról értesítette lapunkat, hogy a legtöbb kérelem a Kunsági (2918 ha), a Mátrai (781 ha) és a Tokaji (468 ha) borvidékről érkezett. A fajták közül a Biancát (1370 ha), a furmintot (772 ha) és a kékfrankost (670 ha) érinti leginkább az intézkedés. Talán az így kapott támogatás segít túlélni a nehéz helyzetet, bár sokan úgy vélik, mindez nem csupán egy év problémája lesz. Akik nem éltek a lehetőséggel, bizakodnak, hogy a minap szárnyra kapott hír, miszerint egy kiló szőlőért az idén csak 30–45 forintot adnak a felvásárlók, nem valósul meg.

Mindenesetre a legtöbb szőlőt és bort termő Kunsági borvidéken legalább a terület felén leszedték a tömegbort adó szőlőt, míg Tokajban és a Mátrában ezer-ezer birtokon hajtottak végre zöldszüretet. Az alapprobléma viszont nem a sok szőlő – mert az tavaly alig volt több a szokásosnál –, hanem inkább a pincészetekkel akad gond: náluk volt és van is értékesítési nehézség. Most uniós pénzekből ők is támogatást kaphatnak, ha lepároltatják a felesleges boraikat.

A nagy kérdés, hogy mennyi pénzhez juthatnak hozzá a lapzártánk idejéig még meg nem jelentetett, júliusra ígért támogatáskiírás során. Egyes hírek szerint 60 forintot literenként. Nem tudni, hogy ez megmozgatja-e őket. Ugyanis nincsenek olyan kényszerhelyzetben, mint a szőlészek, akiknél ha megérik a termés, akkor le kell szedni, el kell adni. Bár az is igaz, hogy a gyengébb minőségű borok nem raktározhatók a világ végéig – meg különben is, az új bornak szintén kell a hely.