Hit a névtelen termékekben

Az úgynevezett kereskedelmi márkákat ma már minden ötödik vásárló előnyben részesíti. Ennek titka olcsóságuk - de mit tudnak még?

Hazai életKovács Barbara2004. 04. 22. csütörtök2004. 04. 22.
Hit a névtelen termékekben

{p}
A legutóbbi hetekig nem érkezett kereskedelmi márkás termékre panasz az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez (OFE) - tudtuk meg Újlaki-Vátz László szóvivőtől. Nem készítettek még felmérést róla, milyen minőségűek ezek a cikkek. Személyes tapasztalatként arról számolt be a szóvivő, hogy az egyes kereskedelmi márkák között is vannak minőségi különbségek. Például a saját márkás kakaó íze és összetétele üzletlánconként változó.
{p}A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sem vizsgálta még a kereskedelmi márkás árukat - válaszolta kérdésünkre Dékány Sándor sajtófőnök. Így nem lehetnek a megmondhatói, hogy milyen minőségűek.

Gyanús, ha sok az E- szám

Kereskedelmi márkás termékek vásárlásakor, javasolja az OFE, főképp az élelmiszereknek győződjünk meg az összetételéről. Összetevőiket vessük össze a márkás áruk összetevőivel.
{p}Bár az E-számokról elterjedt rémhír, hogy rákot okoznak, hamis - hangsúlyozta a szóvivő -, amennyiben hatnál több ilyenfajta összetevője van egy saját márkás élelmiszernek, akkor biztonságosabb lemondani róla. Nem feltétlenül mérgező, de egészségesebb, ha nem viszünk szervezetünkbe ennyi adalékanyagot. Az egyesületnek a napokban készül el egy tájékoztató füzete, és telefonon vagy személyesen is szívesen segítenek. A többi termék vonatkozásában egyébként csak saját tapasztalatokra lehet támaszkodni.
{p}- Egyre többen vásárolják Magyarországon az úgynevezett kereskedelmi márkával ellátott termékeket - mondta Fekete Zoltán a Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesületének elnöke. Olcsóbbak márkás versenytársaiknál, mert egyszerűbb a csomagolásuk és nem reklámozzák őket. A termékfejlesztésen is jelentős összegeket takarítanak meg a gyártók, mert a márkás árucikkek mögött komoly kutatási, fejlesztési és marketingmunka áll.
{p}Vannak olyan kereskedelmi márkás áruk is, amelyek megtévesztően hasonlítanak egy-egy piacvezető termékre. A márkás termékeket gyártók mindezek ellenére abban bíznak, hogy a minőség dönt a piacon.
Nyugat-Európában komolyan veszik a kereskedelmi márkák minőségének vizsgálatát, és rendszeresen tesztelik azokat. Németországban például a népszerű tesztmagazinok odafigyelnek rájuk, olvasóik pedig a tanácsaikhoz tartják magukat, amikor vásárolnak.
{p}
Nyugat-Európában szigorúbbak

A kereskedelmi márkáknak négy kategóriája van. Az elsőnek verhetetlen az ára és gyenge a minősége. A második csoportba tartozó cikkek is olcsók, ám minőségük valamennyivel jobb. A harmadik osztályba tartozó termékek minősége megközelíti a piacvezető márkákét, áruk viszont alacsonyabb. A negyedik csoportba a jó minőségű, az üzlethálózat presztízsét növelő termékek tartoznak.
{p}Magyarországon elsősorban az első két kategóriába tartozó portékát kínálnak az üzletláncok saját márkanév alatt. A másik két csoportba tartozó termékeket egyelőre az egyik legnagyobb hipermarket és két drogériahálózat kínál.
{p}Bár a hazai vásárlóerő nem mondható gyengének, az elsődleges vásárlási szempont az ár, csak utána következik a minőség. A tapasztalatok szerint mostanában inkább a tartós fogyasztási cikkekre költ többet a vásárló, és igyekszik az élelmiszereken és az alapvető háztartási cikkeken spórolni. Ezért választja ezekben az áruházakban a kereskedelmi márkás, olcsó termékeket.
{p}Magyarországon nincs arra szabály, hogy egy üzlet árukínálatának hány százaléka lehet saját márkás. A közelmúltban Lengyelországban törvénnyel próbálták szabályozni. A viharos körülmények között született előírás a végrehajtásban egykettőre megbukott.
{p}Idén a napi fogyasztási cikkek piaci részesedése a GFK Piackutató Intézet előrejelzése szerint várhatóan eléri a 15 százalékot. Tavaly 13 százalék volt. (Angliában eléri a 45 százalékot.)
Az üzletláncok saját márkás cikkei közül a papír zsebkendő volt a legnépszerűbb, abból vásárolták a legtöbbet. Forgalma a különböző márkájú papíráruk között elérte a negyven százalékos részesedést: száz vásárló közül legalább negyven a saját márkás papír zsebkendőt választotta.
{p}A népszerűségi listán a pörköltkávé-keverék, majd a tejszínhab következik. Legkevesebbet az ilyenfajta termékek közül a mustárból, tisztasági betétből és öblítőből vásároltak. Ám ezek 13 százalékos forgalma sem elhanyagolható márkás társaiké mellett.
A legtöbb saját márkás terméket a diszkontáruházakban vásárolják. A hipermarketek és a láncokhoz tartozó kisebb boltok következnek a sorban.
{p}
Középkorú asszonyok

A GFK Piackutató Intézet felmérései szerint egy év alatt minden magyar felnőtt legalább egyszer vásárol kereskedelmi márkás árucikket. Legtöbbet az északnyugati megyékben élők, közülük is elsősorban negyven-ötven éves háziasszonyok. Egy másik felmérés szerint, amelyet a TGI Magyarország készített, a kereskedelmi márkákat azok részesítik előnyben, akik takarékosságra törekszenek, rendszeresen kipróbálnak más készítményeket, négy- vagy többfős családban élnek, alacsony iskolai végzettségűek.
{p}Arra a kérdésre, hogy jobbak-e a jól ismert márkák, mint egy-egy üzlet saját márkája, egyre többen adnak nemleges választ. A TGI kutatása szerint erre a kérdésre 1998-ban a megkérdezettek 16, 2000-ben 17 százaléka mondott nemet. 2001-ben már a válaszadók 21 százaléka nem értett egyet a felvetéssel. Mára a számarányuk elérte a 23 százalékot.

Ezek is érdekelhetnek