Ne add el a földed!

Szabadság korlátokkal
Valószínűleg a közeli hetekben, hónapokban több külföldi szeretne olcsóbb magyar földet vásárolni. A szomszédos Ausztriában például 20-35 ezer euróba - öt-hét millió forintba - is kerülhet egy hektár. Hasonlóak az árak már Szlovéniában is, sőt az Adriai-tengerhez közel már ötvenezer eurót - 12,5 millió forintot - is elkérnek érte. Hazánkban a nyugati határszélen a legdrágább a föld, négyezer euró, egymillió forint hektárja, míg az ország többi részén 1000-1500  euró, azaz 250-400 ezer forint az átlagár.A földárak előbb-utóbb nálunk is elérik az uniós szintet, ami néhány év alatt következhet be, attól függően, hogy a termőföldön megtermelt áru milyen nyereséget hoz. Ez a gondolat az utóbbi hetekben sokakat foglalkoztatott, hiszen a parlament módosította a földtörvényt, ami élénk vitákat váltott ki. A törvény sarkalatos pontja az volt, hogy külföldiek szerezhetnek-e termőföldet. A kérdés eldőlt az uniós csatlakozási tárgyalásokon. Az új tagországok számára ugyanis előírták, hogy belépésük után a földpiac szabályozásában nem tehetnek különbséget uniós és hazai állampolgár között, legfeljebb hosszabb-rövidebb ideig korlátokat alkalmazhatnak. Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország 2011-ig fenntarthassa az 1994-ben elfogadott földtörvény előírásait, miszerint külföldi magánszemély és társaság nem vehet földet. Ha ezután még mindig jelentős különbség lenne a magyar és a külföldi árak között, akkor a moratórium három évvel meghosszabbodik. Egy kivétel azért akad, s ezt is az uniós csatlakozási tárgyalásokon kialakult megállapodás tartalmazza. Az Orbán-kormány tárgyalói fogadták el azt az uniós javaslatot, melyen a mostani kabinet sem változtatott meg. Ezt a megállapodást öntötték most magyar jogszabályba, emiatt módosították a földtörvényt. A két kormánynak az unióval kötött megállapodása szerint a földtörvénynek mégis lehetővé kell tennie a földszerzést külföldieknek, de szigorú feltételekkel. Azok előtt vált szabaddá az út, akik önálló mezőgazdasági termelőként Magyarországon akarnak letelepedni, legalább három éve már folyamatosan itt laknak, itt adóznak és agrártermeléssel foglalkoznak. Ezt számos hatósági igazolással kell bizonyítaniuk, és a szabály megszegése esetén akár százmillió forintos bírsággal is sújthatók. Ha valaki el akarja adni a földjét, akkor elővásárlási joga van a bérlőnek, utána következik a szomszéd, majd a Nemzeti Földalap. Minden településen működnek a birtokhasznosítási bizottságok - a helyi földtulajdonosok, agrár-érdekképviseletek képviselői a tagjai -, melyek az összes adásvételt véleményezik, megvizsgálják.
{p}
Ha megéri művelni...
Ha majd néhány év múlva a magyar földeladási és -bérleti viszonyok idomulnak a fejlett világ rendjéhez, egy óriási dilemma oldódhat fel. Most jogszabályokkal védjük a hazai birtokokat, amelyek lényege szerint sem külföldi állampolgár, sem itthoni jogi személyiség - cég, vállalkozás - nem szerezhet termőföldtulajdont.Ám a helyzet ellentmondásos. A pénz elé sorompót nehéz állítani. Ha valahova el akar jutni, oda el is ér. Vagyis jogszabály igazi védelmet nem adhat. A paragrafusokat már ma is kijátsszák. Jön a külföldi, bizonyos összeget átad egy magyar állampolgárnak, aki a pénzéből saját nevére földet vásárol, majd mikor már szabad, továbbadja azt a valódi "tulajdonosnak". Ezt hívják zsebszerződésnek. Holland, osztrák és német hirdetőújságokban több ügyvédi iroda befektetőtársaságokhoz keres pénzes jelentkezőket, akiket a kelet-közép-európai országokban majdan megnyíló földpiaci lehetőségekkel biztatnak. Ha az osztrák, a holland paraszt többre értékeli a magyar földet, mint hazai tulajdonosa, akkor miről is beszélünk, ha a magyar anyaföld védelméről papolunk? A szenteskedő "földvédők" a lényegről mindig elfeledkeznek. A magyar földet ugyanis magyar ember adja el! Szabad akaratából, az üzleti érdekek szigorú rendje szerint. A rendszerváltozáskor arra is szavazott az ország, hogy ehhez bárkinek joga legyen. Az ideig-óráig fenntartott korlátozásoknak természetesen van alapja - a még kevés pénzből gazdálkodó magyar parasztot még védeni kell -, de örökké azok fenn nem tarthatóak. A piacgazdaság törvényei kegyetlenek, de legalább érthetőek. Ha a magyar földet megéri majd művelni, nem fogja senki sem eladni.

Uniós árak a Hajdúságban
Hazánk európai uniós csatlakozása után a Tiszántúl egyes vidékein meglepő fordulatot vettek a földértékesítéssel összefüggő spekulációk. Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara elnöke a kelet-magyarországi földárakhoz fűződően elmondta: bizonyos területeken május 1-je előtt is magasak voltak a föld kínálati árai, bérleti díjai, de a tulajdonosok a nyereség reményében további emelésével kalkulálnak uniós csatlakozásunkat követően. - Az effajta spekulációknak semmiféle valós alapjuk nincs - folytatta Forgács Barna. - Egyrészt azért, mert esetenként már a nyugat-európai árak felett mozognak az itthoni földárak, földbérleti díjak. Másrészt azért, mert a hazai támogatási szint csak negyede például a franciaországinak. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Franciaországban hektáronként három-négyezer euró (780 ezer-egymillió forint) között változnak a földárak. Az éves bérleti díj pedig 130-140 euró hektáronként, azaz mintegy 33,8-36,4 ezer forint, több mint négyszeres támogatás mellett. A hazai föld átlagosan ugyan olcsóbb, egyes földtulajdonosok mégis a franciaországihoz hasonló, ésszerűtlen árakat emlegetnek például Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Ebes és Debrecen térségében.Ezzel együtt, kevés kivételtől eltekintve, alig van mozgás a föld eladásában, illetve vételében. A kelet-magyarországi régióban térségenként, városonként, körzetenként változnak a földárak, a bérleti díjak.  Forgács Barna hangsúlyozta, hogy azok a társas vállalkozások, amelyek állattartással is foglalkoznak, kénytelenek kellő földterületet bérelni a tevékenységük folytatásához. Helyzetük nehéz, mert a magán-földtulajdonosok adminisztrációs, illetve adóügyi okokból még borsos összegért sem szívesen adják bérbe földjeiket társas vállalkozásoknak. - Az ésszerűtlenségek sorába tartozik a hektáronkénti 25-50 ezer forintos bérleti díj is, mely meghaladja a franciaországit, pedig a jövedelem messze a francia alatt van a hazai mezőgazdaság ágazataiban. Ezzel is magyarázható, hogy a magyar termőföld a csatlakozással még nem nyerte el az igazi rangját. Forgács Barna nem tagadta, ellentmondásnak érzi azt is, hogy míg a magyar földet legtöbben óvják és védik, addig a magyarországi földtulajdonosok egy része alig várja, hogy egy gazdag külföldi busás pénzen megvásárolja a földbirtokát - sorolta az elnök, s kijelentette, a földtulajdonosok és a földhasználók között tapasztalható látszólagos érdekellentét az amúgy is nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági termelők bizonytalanságát csak tovább fokozza. Mégis bízik abban, hogy az Európai Unió piaci és támogatási rendszere javítja a földhasználók jövedelempozícióját, ami szavai szerint egybeesik az élelmiszer-fogyasztók s a nemzetgazdaság érdekeivel.