Paprikakvóta verseny nélkül

Ez a helyzet a magyar kertészet számára fenyegető is lehet, hiszen már ma is éles versenyt kell vívnia a külföldi termékekkel a hazai piacon. Ezt a versenyt május óta - az uniós csatlakozás után - már semmi nem korlátozza. A kertészet a hazai mezőgazdasági termelés csaknem húsz százalékát adja, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermesztés aránya 16 százalék - egyszerűbben: pillanatnyilag legalább 10-12 ezer magyar család meghatározó bevételi forrása belőle származik.
Az unióban  a zöldség- és gyümölcstermékekre nincs külön termelési kvóta: 1997 óta a közösség az úgynevezett termelői értékesítési szervezeteken (tész) keresztül juttatja el a gazdákhoz a támogatást. (A tész olyan szervezet, amely az önállóan termelő tagok árujának egységes piacra juttatását, értékesítésének, marketingjének szervezését végzi, s megfelelő feltételek esetén a szakminisztérium hivatalos szervezetként ismeri el.) Az unió jelenlegi normatívája szerint a tészek az általuk forgalmazott áru értékének 4,1 százalékát igényelhetik a közösségi kasszából, és emellett számos egyéb támogatási formában részesülhetnek a kertészek például marketinghez, fejlesztésekhez, árukivonáshoz felvehető szubvenciókban.
{p}De hogy ténylegesen mit is lehet behoznia az uniós piacon a magyar kertésznek, az számos egyéb tényezőn is múlik. Azon például, milyen értékesítési csatornát sikerült találnia. Akad, aki a külföldi kis piacban hisz: tudunk olyan kisvállalkozásról, amely Bécsben négyzetméterenként 1,2 euró/nap áron bérel két és félszer egy méteres standot az egyik piacon. Heti rotációban veszi át jó előre leszerződött magyar termelők áruját - paradicsomot, paprikát, uborkát stb. -, és saját bevallása szerint elfogadható jövedelmet vesz ki belőle magának. Ugyanakkor az idei szezon például áreséssel kezdődött: ma (június utolsó előtti hetében) a nagybani adásvételben hatvan-hetven eurócent (170 forint) egy kiló extra minőségű paprika Bécsben, miközben itthon ennél tíz-húsz forinttal többet is megadnak a kereskedők.
A távolabbi jövőt tekintve igazi megoldást a közös értékesítés hozhat. Az immár hosszú évek óta biztos németországi beszállítói rendszert kiépítő, az intenzív kertészeti ágazatban meghatározó szerepű szentesi Agrár Rt.-nél több száz kistermelő jut biztonságos jövedelemforráshoz. Igaz, ehhez a cégnek több százmilliós fejlesztéssel kellett beszereznie a mutatós csomagoláshoz szükséges gépeket. De kellett, mert az igényes európai piacon csak annak a terméknek van hosszú távon jövője, amely folyamatosan egységes minőségű, a nagykereskedelem számára is kellően nagy mennyiségben szállítható és - egyáltalán nem mellékesen - garantáltan vegyszermentes.