Hosszú dűlők, kurta sztrádák

Mit mutatnak a számok?
November végéig szinte hetente új, rövidebb-hosszabb szakasszal bővül a magyar sztrádahálózat. Az ígéretek szerint 2008-ra nemcsak sugárirányban, de gyűrűsen is el lehet jutni az ország egyik végéből a másikba. Hogy a valóságban mikor érnek össze ezek az útdarabkák, és miként segíti a terjedőben levő úthálózat a gazdaságot - ennek járt utána lapunk. Az összes magyarországi közútnak csak a fele szilárd burkolatú. Ez azonban átlagszám: az országos utak csaknem mindegyike burkolt, míg a belterületi, helyi utak kétharmada, a külterületieknek pedig csak öt százaléka rendelkezik szilárd burkolattal. Az ezredfordulós felméréskor kiderült: az Európai Unió akkori tizenöt tagállamában az összes közút 96 százaléka volt jó minőségű, burkolt út. Van mit behoznunk. Míg a lassan, de azért bővülő sztrádahálózaton öröm haladni, addig az odavezető utak sokszor életveszélyesek. Nem beszélve a kátyús falusi és városi utakról. Országos közúthálózatunk hossza jelenleg 160 ezer kilométer: ezen belül több mint harmincezer kilométer az állami tulajdonú, országos közút és 130 ezer kilométer az önkormányzati tulajdonú, helyi közút.
Egy ország úthálózatának fejlettségét másféle mutatószám is meghatározza: az ezer négyzetkilométerre jutó útellátottság mértéke. Ebben a kategóriában jelenleg az EU tizenöt régi tagállamához képest a jó középmezőnyben foglalunk helyet.
Nagyon beszédes adatot kapunk, ha megvizsgáljuk, milyen mértékű az ország ellátottsága gyorsforgalmi utakkal. Teljes hosszuk nálunk az őszi nagy útátadások után mintegy 720 kilométer lesz. Ezzel az értékkel sereghajtók vagyunk, hiszen nálunk ezer négyzetkilométerre hét kilométer autópálya jut, míg az  EU 15-ökben a mutatószám 17,5 kilométer, ami két és félszerese a magyar átlagnak.
Elsőként a kelet-magyarországi régió kapott új autópálya-szakaszt: szeptember 7-én adták át az M3-as sztráda Polgár-Görbeháza közötti részét. A 12,7 kilométeres részt az Egút- Debmut alkotta konzorcium építette meg 21,2 milliárd forintért. A munkákat tavaly márciusban kezdték. Szeptember közepén a déli határszélen bővült a hálózat, az M7-es sztráda a Becsehely és Letenye, valamint a szlovén irányba vivő M70-es a Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakasszal. Előbbi 8,7, utóbbi 18,6 kilométer hosszú. Az M30-as sztráda körüli hercehurca tartott a legtovább: az M3-as leágazástól Miskolcig vivő szakaszát elvileg már tavaly szeptemberben át kellett volna adni. Az érintett földek kisajátítása pereskedések között zajlott. A huszonnégy kilométeres szakaszból már nyolc kilométernyi alkalmas közlekedésre, a maradék tizenhat kilométert novemberben adják át. Az új szakasszal megvalósul Miskolc elkerülése is. Itt a Vegyépszer és a Betonút konzorciuma végzi a munkát 51,8 milliárd forint költséggel.
{p}
Matricával az M5-ösön
Módosította a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. az M5-ös autópálya koncessziós szerződését. Eszerint 2006-ig a sztráda elér Szegedig, ezt követően az állam 2030-ig évi 23 milliárd forint fenntartási díjat fizet az AKA Holding Rt.-nek annak ellenében, hogy a sztráda a matricás rendszer részeként üzemeljen.


Csaknem kétévnyi eredménytelen vita után nemrég - ideiglenesen - lezárult az M0-s északi hídjának engedélyezési kálváriája. Az építtető Nemzeti Autópálya Rt. kezdeményezésére másodfokon eljáró Közlekedési Főfelügyelet megadta az építési engedélyt, amelyhez eddig a két leendő "pillérgazda", Budakalász és Szigetmonostor nem járult hozzá. A két község eddig egyetlen módon, a szakhatósági engedélyek visszatartásával tudta sakkban tartani a minisztériumot. Emiatt csúszott immár második éve a 2-es utat a 11-essel összekötő átkelő építése. Az M0-s északi szakaszának megépítésére szóló közbeszerzést napokon belül kiírhatja az autópálya-kezelő, legkorábban december végén hirdethetnek győztest.
Az M5-ös autópálya eleddig utolsó, Kiskunfélegyházánál végződő szakaszát 1998. június 9-én adták át. A kezdeteket megnehezítette a magas autópályadíj és az, hogy az elkerülő út nem készült el: így a Szeged felé továbbhaladó kamionok továbbra is lakott területen haladtak át. 2003-ban az autópályadíjat mérsékelték, ezzel tovább javultak a város lehetőségei. Az autópálya Ficsór József polgármester szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Két nagy beruházás valósult meg azóta: egy nagy kapacitású vágóhídkomplexumot épített ki egy olasz befektető, illetve a Trans-Elektro cégcsoport Budapestről Kiskunfélegyházára költöztette Ganz-Röck erőművikazán-gyárát. A város az autópályadíj csökkenése óta még inkább élvezi a befektetők figyelmét: több logisztikai központ és egy új ipari park terveiről is tárgyalásokat folytatnak, a Tesco háromszáz munkahelyet teremtene. A bejelentett munkanélküliek száma csökkent: 6,6-7 százalék körül mozog - ez két és fél százalékkal kedvezőbb a megyei átlagnál.
{p}
Félmillió kamionnal kevesebb
Hatalmas változás következett be Letenye és a környék településeinek közlekedésében. Mint Rostonics László, a város polgármestere elmondta, elterelték a kamionforgalmat a gyors útszakaszokra, s ezzel a helybeliek fellélegeztek, mert megszabadultak az évi félmillió áthaladó kamion óriási zajától, porától, környezetszennyezésétől.  Most a tönkrement útburkolat rendbe hozása van soron. Tovább épül az autópálya. Kiírták a tendert, és a napokban dől el, melyik cég építi Becsehelytől Nagykanizsa irányába. Az új szakasz 2006-ig készül el. Jó hírnek bizonyult a külföldi befektetők számára a letenyei nagyberuházás, mert két új befektetői csoport jelentkezett letelepedésre. A közlekedés javulása erősíti az olasz irányultságú gazdasági kapcsolatot.
A tornyiszentmiklósiak ugyancsak örülnek az M70-esnek, mivel munkát adott az embereknek, a párhuzamos gazdasági utak, a vízrendezés kialakítása javították a külterületi infrastruktúrát, megváltozott a táj, a fejlemények a rendezési terv elkészítésére is kedvezően hatnak. Azonban a zsúfolt kamionforgalom nem enyhült. Uniós csatlakozásunk után az uniós tagországnak számító Szlovéniába a Letenye felől érkező kamionok Lentin keresztül, Rédicsnél kelnek át a határon, így megduplázódott a forgalom: egy nap alatt átlagosan 800-1100 behemót jármű dübörög át a mintegy három kilométeres belterületen, szétrázza a házakat, a nem ekkora terhelésre épült belső utat, és balesetveszélyes a személyi közlekedés. (A másik irányból, Zalalövőn, Zalabaksán átrobogó, Rédicsre igyekvő kamionok hasonlóképpen terhelik a falvakat, intézkedéseket sürgetnek a helybeliek.) Szak László polgármester elmondta, hogy demonstrációt ugyan nem terveznek, de Lovászi polgármesterével együtt levelet intéztek a Gazdasági Minisztériumhoz (az avatóünnepségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltnek is Lenti és térsége által fogalmazott petíciót adtak át), amelyben megoldást kérnek, elkerülő út megépítését sürgetik.

Elágazó keleti utak
A Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése és a 33-as út korszerűsítése után nemrégiben átadták Hajdú-Biharban az M3-as autópálya Polgár és Görbeháza közötti, 13 kilométeres útszakaszát egy 93 méter hosszú, a Nyugati-főcsatorna felett átívelő közúti híddal együtt.
Az új sztrádaszakasz avatása új távlatokat nyitott Görbeháza és Polgár életében. Oláh József, Polgár első embere utalt rá: a gépjárművel közlekedők a sztráda jóvoltából városukból hamarabb eljuthatnak Budapestre, mint Debrecenbe. A szeptember elején átadott létesítmény nemcsak a közlekedést könnyíti, de a térségbe érkező beruházó cégek vállalkozó kedvét is erősíti. Ez pedig a környéken élők számára új munkahelyek létesítésének reményét csillantja fel. A még mindig hátrányos keleti régióban már korábban, a pályát érintő kormányzati döntéskor látványos előrelépések értek be. Az egyik német cég például ötven főt foglalkoztató gyógyszer-kereskedelmi és -csomagoló raktárt építtetett Polgáron Északkelet-Magyarország gyógyszerellátásának biztosítására.
Az ilyenfajta érdeklődés folyamatos, ami gazdasági fellendülést ígér. Az autópálya szomszédságában nemrégiben hatvan hektáron teljes infrastruktúrával ellátott ipari park létesült, melyből tekintélyes iparűzési adóbevétele származik a városnak. Ugyanitt üveggyár és fémösszeszerelő üzem épül, november második felében kezdi meg próbaműködését, százhúsz főnek teremtve munkalehetőséget a térségben.
A polgármester szavai szerint a polgáriak azért is fogadták nagy megelégedéssel az autópályát, mert a város központjában áthaladó, az építkezés miatt teljesen leterhelt 35-ös főút elkerülő szakaszának átadásával hetven százalékkal csökkent a városi forgalom. Görbeházán is új üzemek, új munkahelyek létesülnek. Folyamatban van egy műanyag nyílászáró-, fémhajlító, lemezmegmunkáló üzem beindítása.