Növekvő illetékek, dráguló okmányok

Lehetséges, hogy megszűnik jövőre az öröklési és ajándékozási illeték alóli mentesség, és nem emelkedik az első lakást vásárló fiataloknak járó illetékkedvezmény. Emelkedhetnek viszont az államigazgatási jogorvoslati eljárásért és egyes okmányok kiadásáért fizetendő, valamint az egyes bírósági eljárási illetékek.

Hazai életSzarvas Zsolt2004. 10. 15. péntek2004. 10. 15.
Növekvő illetékek, dráguló okmányok


A gépjárműszerzés illetéke az átlagos hengerűrtartalmú gépjárműveknél nem változik, a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett köbcentimétere után 15 forint marad. Az 1890 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú  személygépkocsira és az 500 köbcentiméter feletti lökettérfogatú motorkerékpárra viszont minden megkezdett köbcentiméter után húsz forint illetéket kell majd fizetni. Jövőre az eddig illetékmentes Wankel-motorral ellátott gépkocsik után külön illetéket kell fizetni, mégpedig a kamratérfogat minden megkezdett köbcentimétere után harminc forintot.
A hatályos szabályozás szerint a harmincmillió forint forgalmi értéket meg nem haladó új építésű lakás megszerzése illetékmentes, amennyiben azt lakásépítésre jogosult vállalkozótól vásárolta a tulajdonos. A törvényjavaslat jövőre csak 15 millió forint forgalmi értéig tenné illetékmentessé az ilyen lakásvásárlást. A 15 és 30 millió forint közötti forgalmi értékű lakásoknál a 15 millió forint feletti rész után illetéket kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani az egész ingatlanra fizetendő illetéket (négymillió forintig két százalék, felette hat százalék), majd ebből le kell vonni a 15 millió forint forgalmi érték után fizetendő illetéket. Természetesen, ha a vevő egy éven belül másik lakást adott el, akkor az erre vonatkozó kedvezmény is érvényesíthető. Tulajdoni hányad vásárlásakor a 15 millió forintra jutó kedvezmény értelemszerűen a szerzett tulajdoni hányaddal arányosan vehető figyelembe.
Bár az előzetes egyeztetések során még szerepelt a törvénytervezetben az első lakást vásárló fiatalok illetékkedvezményének növelése, a beterjesztett törvényjavaslat ezt már nem tartalmazza. Erre vonatkozóan azonban a Fidesz külön törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez. Szakértők szerint elvárható lenne az is, hogy a kétszázalékos illetékmérték négymillió forintos értékhatárát emeljék, hiszen ez évek óta változatlan, míg az ingatlanárak minden évben emelkednek.
A takarékbetét (ide tartoznak a takarékbetétkönyvben, a bankbetétben, folyószámlán elhelyezett megtakarítások) továbbra is mentes lesz az ajándékozási és az öröklési illeték alól is, megszűnik viszont az értékpapír és a vagyoni betét (üzletrész) illetékmentessége. A hatályos öröklési, illetve ajándékozási illetékmértékeknek megfelelően - attól függően, hogy rokonságban van-e az örökös (megajándékozott) az örökhagyóval (ajándékozóval) és mekkora az értékpapír értéke - akár az is előfordulhat, hogy az értékpapír, üzletrész negyven százalékát ki kell fizetni illetékként.Jövőre visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni az értékpapír, üzletrész öröklési szerződéssel történő megszerzésekor. Az így fizetendő illeték azonban adott esetben alacsonyabb lehet, mint az öröklési vagy ajándékozási illeték, hiszen értékhatártól függetlenül minden esetben tízszázalékos illetéket kell fizetni. Ebből következően, akinek hagyatékában várhatóan értékpapír lesz, öröklési szerződéssel biztosíthatja, hogy örököse a lehető legkevesebb illetéket fizesse.
{p}
Jövőre új családtámogatási rendszer
A jövő év közepétől megváltozik a családtámogatási rendszer.
Az egyik elképzelés szerint családi pótlékká alakulhat a gyerekkedvezmény, a másik szerint a munkavállalást ösztönöznék. Az adóból leírható gyerekkedvezményt fokozatosan - három lépésben - alakítaná át a kormány családi pótlékká. Az elképzelés így fest: elsőként a jövő év második felében a havi háromezer forintos gyerekkedvezményből ezer forint családi pótlékká válna, majd 2006-ban egy újabb átvezetés következik, és 2007 elejére teljesen elolvad az adókedvezmény, ekkor lép életbe a megemelt családi pótlék. A változás mintegy egymillió gyermeket érinthet, egyes szakértők szerint kedvezően.
A másik változatban bevezetnék a negatív adózást, azaz a munkavállalók abban az esetben is megkapnák a gyerekkedvezményt, ha alacsony bérük miatt egyébként nem jogosultak rá.
Mindkét elgondolás megvalósítása közel azonos összegbe kerül, de egyik verzió sem léphet túl a családtámogatásra jutó kereten, ami jelenleg több mint háromszázmilliárd forint.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek