Léhűtő férfiak országa?

A férfiak 63 százaléka nem dolgozik, ez az arányszám jó tíz százalékkal rosszabb az európai átlagnál, mutatta ki tavaly egy, a munkaerő-piaci helyzetről készített statisztika. Az Európai Unió egyik legfontosabb előírása, hogy minden döntéskor központi kérdésként kell kezelni a nemek közötti esélyegyenlőséget. Magyarországon az egészségügy és az oktatás szektorában tapasztalható "nagyon nyomott bérezés" lényegében az utóbbi problémának a következménye.
Az egészségügyben foglalkoztatottak háromnegyede nő, és ők jóval kevesebbet kapnak ugyanazon munkáért, mint hímnemű társaik. A tudományos fokozatoknál még szembetűnőbb a nők hátrányos megkülönböztetése: az egyetemi, főiskolai tanársegédek között még negyvenszázalékos a nők aránya, az adjunktusok között 34, a docensek között 27, az egyetemi tanárok között már csak 11 százalék, s a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak mindössze három százaléka nő.