Baljós tavasz a télben

Januári tavaszban volt részünk az elmúlt napokig. Köszönhető ez annak, hogy hazánktól északra vonultak el a légköri frontok, és időjárásunkat a nyugatról áramló enyhe, változó nedvességtartalmú levegő határozta meg. Az átlaghőmérséklet a múlt hét végén 4 és 11 fok között alakult, ami magasabb, mint a sokéves átlag, de messze elmarad az évszázados rekordtól, mely 2001-ben Kiskunmajsán született: 17,6 fokot mértek január 7-én. A hét elején általában napos, kellemes meleg volt, aztán a hét közepétől aztán csökkenni kezdett a hőmérséklet.
A gyümölcstermő növényekre eddig nem jelentett veszélyt a januári tavasz, sok fajnál mostanában kezdődik a kényszernyugalmi időszak. A kihajtáshoz alacsony hőt igénylő növények azonban veszélybe kerülhetnek, és a barkások, például a mogyoró minden bizonnyal kivirágzik.
Dr. Hrotkó Károly, a Corvinus Egyetem Kertészeti Kara gyümölcstermesztési tanszékének professzora szerint gond lehet a rügyek téli fejlődésével, és a korai meleg hatására lepereghetnek például az őszibarack virágrügyei. A dísznövényeknek még nem ártott a meleg, a rózsák nem sérültek, de ha a hagymás növények sorra előbújnak, nagyon megsínylik majd, ha a február kemény hidegeket hoz.
Mivel az enyhe időjárás különösen kedvez a kórokozók-kártevők - gombák, baktériumok, rovarok - áttelelésének, a lemosó permetezés az idén elengedhetetlen lesz a szakember szerint - amit megerősített Komiszár Lajos egyetemi tanár is.
A méheknek sem kedvező a tavaszias tél - tájékoztatta Bross Péter, a méhészegyesület országos elnöke. Igaz, nincsenek hónapokig a hideg és a hó fogságában, ám az ilyen enyhe időben több fogy a télre elraktározott, véges méztartalékukból. A méhanyák január vége helyett már december utolsó napjaiban megkezdték petézésüket. A kikelt álcák felnevelésével foglalatoskodó munkásméhek kimerülnek, elpusztulnak. A nemzedékváltás természetes jelenség a méhészetekben, csakhogy gyümölcsvirágzás idején szokásos. Ha folytatódik az enyhe tél, az új generáció hamarabb érkezhet a kelleténél.
A méhek nagy ellensége, a varróatka áttelelési esélye is megnő, mint ahogyan a méhlegelő különböző növényeit károsító rovarokat és kórokozókat sem tizedeli a fagy. Viszont a nektárt és virágport adó növények virágait elviheti egy kora tavaszi fagy.
{p}
Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint a rendkívül tavaszias időjárás nem a globális éghajlatváltozás közvetlen következménye. Ugyanakkor hazánkban is melegedési tendencia figyelhető meg a téli hőmérsékletekben. A Föld átlaghőmérséklete az elmúlt száz évben csaknem 0,7 Celsius-fokkal emelkedett, és ennek mintegy fele az utóbbi három évtizedre esik.
Az elmúlt hetek átlagosnál sokkal melegebb időjárását a hidegbetörések elmaradásával, illetve az eurázsiai hideg anticiklonnak a szokottnál kisebb kiterjedésével magyarázta a szakember. Kiderült az is, hogy a tél eddigi alakulásából nem lehet következtetni a hátralévő időszak időjárására. Hogy február elején, gyertyaszentelőkor kijön-e majd a medve a barlangjából? Annak csak a jó ég a megmondhatója. Annyi azonban bizonyos, hogy a klímaváltozás hatására markánsan enyhül a tél, és ezt mindannyian érzékelhetjük a mínusz 20 fok körüli, emlékezetes hidegek és a hótakaró ritkábbá válásában.
- A tavaszias, januári napokat önmagában nehéz egy olyan, hosszú távon ható jelenséghez kötni, mint a globális felmelegedés, ám kétségtelen, hogy a szélsőséges időjárás és a szokatlan meteorológiai jelenségek egyre gyakoribbá válnak. A globális változásnak a gyorsasága nem teszi lehetővé, hogy a természeti rendszerek károsodás nélkül alkalmazkodjanak a változó viszonyokhoz. Természeti környezetünk sérülékenyebb lesz, és várhatóan nem csupán az úgynevezett természeti katasztrófák kockázata nő, de a környezet állapotának és az emberi életminőségnek a romlásával növekszik a népegészségügyi és társadalmi-gazdasági problémák valószínűsége, gyakorisága is - osztotta meg velünk aggályait a januári tavasz kapcsán Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
Takács-Sánta András ökológus, a Védegylet munkatársa szerint egyetlen szokatlan időjárási eseményből nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy az feltétlenül a klímaváltozás következménye volna. Elgondolkodtató azonban az ilyen jelenségek felszaporodása. Gondoljunk csak például a pusztító tiszai és dunai árvizekre, a 2003-as év súlyos aszályára és erős, hosszan tartó hőhullámaira, vagy a közelmúltban a Tátrában dúló viharra.
- Úgy tűnik - vélekedik az ökológus -, hogy bár az éghajlati rendszer bonyolultságából fakadóan száz százalékig biztosat ritkán tudunk állítani, ezek a szokatlan történések összefüggésbe hozhatók a döntő részben ember okozta globális éghajlatváltozással. Radikális nemzetközi intézkedések hiányában egyre valószínűbb, hogy az elkövetkező években még több szélsőséges éghajlati eseménnyel kell majd szembenéznünk, ráadásul egyre súlyosabbakkal.
{p}
Lassabban pörög a gázóra
Kevesebbet fizetünk a fűtésért. A viszonylag enyhe tél eddig a fogyasztóknak kedvezett. Októbertől mostanáig az átlagos hőmérséklet a fővárosban körülbelül egy fokkal magasabb volt az elmúlt évek átlagánál, ami lakásonként 2-2,5 ezer forintos megtakarítást eredményezett. A Főtáv Rt. szakértői szerint a szokásoshoz képest októberben volt a legmelegebb, így a megtakarítások is ekkor voltak legmagasabbak. A megszokottnál egy fokkal magasabb átlaghőmérséklet egyébként akár 5 százalékos energia-megtakarítást is eredményezhet.
A Debreceni Hőszolgáltató a csaknem 31 ezer fogyasztónak az év végi leolvasáskor 15,8 millió forintot írt jóvá a januári számlákon az október és december közötti enyhe időszaknak köszönhetően.
Pécs távfűtött lakásaiban körülbelül 6 százalékos megtakarítást könyvelhetnek el a fogyasztók, akiknek - a szerződésüktől függően - a szolgáltató jóváírja a többletet, vagy az idény végén visszafizeti azt.