Egy tragédia természetrajza

Felrobbant a Bács-Kiskun megyei Kunadacs raklapgyártó telepének fűrészüzeme. A gyászos mérleg: három halott, tíz súlyos sebesült - és oda a falu legfontosabb munkahelye,

Hazai életTanács Gábor2005. 02. 18. péntek2005. 02. 18.
Egy tragédia természetrajza

A téesztelep előtt négyen álldogálnak, polgárőrök. Nehogy elvigye valaki az életveszélyessé vált épületből a gépeket. Kérdezem, itt voltak-e február 9-én, a baleset idején. Itt voltak. Nem akarnak nyilatkozni. Konokul nézzük a földet egy darabig, majd egyikük megszólal.
- Mindenki érintett a faluban. Mindenkinek van rokona, barátja a dolgozók között. Mit lehet itt mondani?

Kávéfőzés pörzsölővel
A tragédiát az eddigi információk szerint egy gázpalack okozta: az erre csatlakoztatott pörzsölővel billogot melegítettek, és azzal égettek számokat a kész raklapokba. A hideg palackot bevitték a melegedőbe, ahol fűrészporral fűtöttek egy dobkályhában, és a pörzsölővel főzték a kávét. A legújabb közlemények szerint a robbanást az okozhatta, hogy az üres gázpalackokat nem cserélték le, hanem autógáz-töltővel újratöltögették. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Ferenczi László kérdésemre elmondta: ismeretlen tettes ellen nyomoznak foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye miatt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Munkaügyi Felügyelet is vizsgálatot indított, mert a munkások egy része feltehetőleg feketén dolgozott.
A raklapgyártást kicsiben kezdte Cs. Imre, a telephelyet a Kunadacsi Barátság Tsz-től bérelte, amely már csak vagyonkezelőként működik.
- Az Imre abszolút a talajról indult - mondja Sipos Balázs, Kunadacs polgármestere. - Fűrészes fiú, mindig fával dolgozott. A kezén is látszik. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, mert ő az egyetlen helyi munkáltató, bár hogy pontosan hány embert foglalkoztatott, azt nem is tudom megmondani. Mi segítettünk neki pályázatokkal, meg iparűzési adót sem kellett fizetnie, de ő is mindig ideszólt, hogy megkérdezze, kinek van a legnagyobb szüksége munkára a faluban, meg segítette a falunapokat. Most kezdett volna fejlődni az üzem, piacokat kiépíteni... Kezdett már tárgyalni a téesszel, hogy megvegye a telepet, mert bérelt területre nem nagyon lehet pályázni sem. Tartottunk tőle, hogy elcsábítják Szabadszállásra, ahol a katonaság távozásával felszabadult egy csomó ipari terület, megszűnt egy sor munkahely, de azt mondta, hogy ott is kunadacsiakkal dolgoztatna, mert azok olyan jó munkások. A mieink is elégedettek voltak vele, mindig tisztességesen fizetett. Nem hiszem, hogy ő lett volna a ludas. Aki emberekkel dolgozik, tudja, hogy nem lehet mindenkinek a kezét fogni.
{p}
Katasztrófa
- Súlyos sérülten, összeégve még kikergetett az épületből mindenkit - folytatja a polgármester. - Benn volt két oxigénpalack, azokat egyedül hozta ki targoncával az égő romok közül, hogy fel ne robbanjanak. Egy fiatal társaság égett ott össze. Az egyik családban három haláleset történt egy hét leforgása alatt.
Tóth Pál Emánuel a téesz éjjeliőre, aki a fűrészüzemet is őrzi. Édesanyjánál találok rá a középkorú férfira - Sári Irénnek az unokája van a sérültek között.
- A mi Zolikánk is ott halt volna meg, ha nincs ereje szólni - mondja az éjjeliőr. - A Kálmán Tamáska vette le róla az égő gerendát, attól égett úgy összevissza a keze. Talán sosem tudja többet használni. Amikor a vállalkozó kihozta a oxigénpalackokat, megint vissza lehetett menni. De akik benn voltak még, azok rögtön szörnyethaltak a robbanástól. Nem lehetett rajtuk segíteni. Jött milliom rendőr, tűzoltó, az orvosok meg lefektették az égési sérülteket, mert még járkáltak. Mi tartottuk az infúziót, kézben. Közben meg kérdezgettek minket a rendőrök.

Én már ettül is félek
- A Zolika mondta egyszer, hogy ráz a gép bent, de a tulajdonos rászólt, hogy azzal ő ne törődjön. A húgom mesélte ezt, szidta az Imrét mindenestül - mondja sokat sejtetően Tóth Pál Emánuel.
- Másokat szidni a legkönnyebb. Majd meglátod, helyrehozza még az üzemöt - fűzi hozzá Sári Irén.
- Az a tíz ember be nem áll még egyszer a fűrészgép mögé. A Zolika el is ment egyszer máshova dolgozni, útépítéshez. Többet keresett, százhúszezreket is, de aztán csak visszajött ide - folytatja az éjjeliőr.
- Mer' ez nem bírja ki főtt kaja nélkül, itt meg haza tudott szaladni - tromfol az idős asszony. - Miért nem lehetett villanyrezsóval főzni azt a kávét!
- Hogyha valaki megmondja az Imrének, hogy ez lesz a vége, lefújta volna az egészet. Ott volt ő is. Tudta, hogy nem szabályos. Egy biztos: én azóta már ránézni sem szeretek gázpalackra.
- Az Ágié nálunk van, még abban is van egy kevés...
- De az a hideg szobában van, mama, nem robbanhat föl! Ne ögye az életömet.
- Én már ettül is félek.

Síremlék tavasszal
Cs. Imrénét telefonon értem utol. Semmit nem tud arról, mi és hogyan történt. A férje benyugtatózva fekszik a kórházban, a sérültek állapota stabilizálódott. Arról érdeklődtem, hogy igaz-e, amit több helyről is hallottam: végiglátogatta az elhunytak családját, és megígérte, hogy állja a temetés költségeit. A vonal túlsó végén egy fiatalasszony hangja fordul sírásba.
- Én már kifizettem... a temetést, virágokat. Síremlékeket majd tavasszal...
Részvétet nyilvánítok, és leteszem a kagylót.

Adományok
Kunadacs Önkormányzata gyűjtést indított a sérültek és az elhunytak családja részére. Adományaikat a következő számlaszámra várják: Fókusz Takarékszövetkezet, Kunadacs 51700148-11068219.

Ezek is érdekelhetnek