A víz mindent visz keleten

Az esőzéseknek sajnos még nincs vége, a hét eleji viharok, felhőszakadások vízszintemelő hatása még nem ismert. A magyarországi folyókon is napról napra növekszik a fokozottan figyelt gátszakaszok hossza.
A külföldi vízgyűjtő területeken leesett óriási mennyiségű csapadék miatt újabb árhullám indult el északi folyóinkon: a rendkívül gyors áradás okán másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Sajó teljes magyarországi szakaszán.
Míg a hét elején 1250 kilométeren volt első fokú árvízvédelmi készültség hazánkban - nagyobbrészt a Tiszán, a Zagyván, a Kettős- és Hármas-Körösön, a Maroson és a Sajó torkolati részén -, a hét közepén már 1800 kilométeren védekeztek, és a Sajó teljes magyarországi szakaszán másodfokú védelmi készültség volt érvényben. Lapzártánk idején a folyó vízszintjének emelkedése a harmadfokú, a Tiszán és a Maroson a másodfokú készültség elrendeléséhez közelített. A Felső-Tisza vízgyűjtő területén ugyanis újabb áradást indított el a folyamatos esőzés. Tokajnál a Bodrog kilépett a medréből, és elöntötte az árteret. A szakemberek szerint a Közép-Tiszán Szolnok térségében még több hétig tartó védekezésre kell számítani.
Batiz András kormányszóvivő elmondta, hogy a Dunán nem várható készültség elrendelése, bár a folyó a német és az osztrák szakaszán már árad. A belvízzel elöntött hazai területek nagysága meghaladja az 58 ezer hektárt. Kelet-Magyarországon csak a Taktaközben 4600 hektárt árasztott el a belvíz, ezért a Takta- és a Bodrogközben első, illetve másodfokú a védelmi készültséget tartanak fenn. Az ár- és belvízi védekezés összköltsége az idén eddig már 2,4 milliárd forintba került.
{p}
Mátrakeresztes nem hagyja magát



Vasárnap délután még rendőrök állták el a Mátrakeresztesre vezető utat. A híd beszakadt, egyelőre csak a buszokat engedik be. Fordulunk hát vissza, behajtási engedélyt kérünk a pásztói városházán. A hivatalban teljes a készültség, a katasztrófavédelem szakemberei épp a károkat összegzik: 24 ház sérült meg, kilenc lakhatatlanná vált. Tönkrement a csatorna, a vízvezeték. A hasznosi tározó vize ihatatlan, 16 településen zacskós vizet kapnak a nógrádiak.
- Csak zúdult be a víz az ajtón, ablakon. A paplanom, párnám mind odalett - mutatja a kapujuk mellett magasodó sáros rongykupacot a nyugdíjas Vígh Józsefné. A bútorait az udvaron halmozta fel, odabenn, a szobában már dobja le a fal a szikkadó vakolatot. A rokonok segédkeznek, egyikük a kiterített padlószőnyeget csapatja le slaggal. A falu széli házra minden irányból zúdult a víz: a hegyről is, a magasabban fekvő kertek felől is. Az asszony fél, hogy az alapot is kimosta az épület alatt átfolyó víz.
{p}
- Ezeket a házakat, úgy tudom, lebontják - toporog az Óvár utcai sárban Odler László. Egy rokona magára hagyott otthonát vigyázza, az idős nénit ugyanis bevitték Pásztóra a gyerekei. Benn, a szobában bokáig áll az iszap, a sarokban összetört tévé, csokor művirág. A falon lyuk tátong: a sárba rakott követ kimosta az áradat, s akadálytalanul hömpölygött át a helyiségen. - Az ablakig ért a kőhalom, amit az ár magával sodort - mutatja Odler László. Nem panaszkodik, a természeti csapást neki csak az utánfutója bánja. Végigjárta utána a patak partját, de se híre, se hamva.
- A katasztrófát a tarra vágott erdők okozták. A fával fűtik a kazincbarcikai hőerőművet, minket meg vigyen el az ár - dohognak a helybeliek. Az erdészek állítják: a környező erdőségek ezer hektárjából csak ötvenet vágtak ki, ami normális arány.
- Ezt a több millió köbméter vizet nem fogta volna meg semmilyen erdő - mondja Sisák Imre. Pásztó polgármestere a helybeli önkéntes tűzoltók egyenruhájában szemlézi a patakmedret kotró erőgépeket. Az elmúlt napokban már több száz köbméter követ elszállítottak, de hétvégén is csaknem hetven ember serénykedik, sokan önkéntesek. A pásztói önkormányzat 12 millió forintot különített el a károk elhárítására, egyenként harmincezer forint segélyt kapnak a rászorulók. A büdzséből többre nem futja: az idén 240 millió forintos hiánnyal számol a nógrádi kisváros. A kormányfő ígérete szerint a belügyi tárca 35 millió forintot utal át Mátrakeresztesnek - ebből 5 milliót szétosztanak most, a többiről az önkormányzat dönt -, s megnyit egy százmilliós hitelkeretet. Pásztó első emberét azonban az nyugtatná meg, ha kataszrófa sújtotta területté nyilvánították volna a településrészt, így a kárenyhítést az állam vállalná.
- Mátrakeresztest fakanalas falunak nevezik a környéken. - Az ár telenyomta iszappal a gépeket, s ezekre biztosításom sem volt. Jó másfél milliós a károm - mutatja egy elkeseredett fakanalas a Kékesi utca 96.-ban. - Még jó, hogy nem éjjel jött a baj, különben a szüleink megfúltak volna a hátsó épületben - vigasztalódik.
- Félünk. Sokan már aludni sem mernek, nehogy megint rájuk törjön a víz - komorodik el Molnár István, a helyi önkormányzat képviselője. Attól tart, hogy tovább csúszik a hegyoldal, s akkor az egész település úszik. Több helyen magasabb már a meder, mint az út, a patak újra kiönthet. Csak egy újabb felhőszakadás kell hozzá...
{p}
Árvíz a Bánságban
Keleti és déli szomszédainknál, Romániában és Szerbiában óriási a baj. Ott főként a Temes okozott áradást, mely szinte egész falvakat mosott el. Tragikusra fordult a helyzet a Bánság árvíz sújtotta területein, illetve a Vajdaság keleti felében, ahol több ezer embert menekítettek ki a hatóságok. A kár mértéke még ismeretlen.
Kilépett a medréből a Maros is. A Vajdaság árvíz sújtotta falvaira tengerként zúdult a víz Románia felől. Szerbiában két megyét úgyszólván teljesen elöntött az áradat, 2500 embert kitelepítettek, 370 ház összedőlt, ezernél több lakás megrongálódott.
A hatóságok kiürítették a Temes megyei Magyarszentmártont, Óteleket és Jánosföldét. A mentésben részt vett a tűzoltóság, a polgárőrség, a hadsereg, bevetettek katonai helikoptereket, szárazföldi és kétéltű járműveket is. A román kormány öt és fél milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta Krassó-Szörény és Temes megye lakosságának sürgős megsegítésére. A térségben visszavonulóban volt ugyan az árhullám - nyolcvanhatról tízre csökkent a víz által elszigetelt vagy érintett települések száma - de a hét második felében a veszély még nem múlt el.
A Temes, az Ó-Béga és a Berzeva folyók áradása, illetve a romániai gátszakadások miatt több településre betört a víz, és katasztrofálissá vált a helyzet a Vajdaság keleti felében. Csaknem háromezer embert kellett kimenteni. A helyzet a román határtól hét kilométerre fekvő Módoson volt a legsúlyosabb, ahol az alig tíz méter széles patak ötszáz méteres szélességben öntött ki, és kétszáz ház került víz alá. A faluból 2300 embert telepítettek ki, de az idősebbek nem akarták elhagyni házukat. A falu víz borította sertéstelepén 1400 állat pusztult el. Az érintett települések lakói csónakokkal és traktorokkal igyekeztek menteni értékeiket és a jószágot.
Nagyon komoly volt a helyzet a Temes mellett fekvő, csaknem tisztán magyarlakta, alig százlelkes Káptalanfalván is. A kicsiny települést - két ház kivételével - elöntötte az ár. Az árvízveszélynek kitett vajdasági térségben hatezer magyar él. A falvakban nem volt ivóvíz, áram, telefon. Lapzártánk idején az Ó-Béga folyó a magyar többségű Tamásfalvát és még két települést fenyegetett, a Berzava kiöntésétől a Kanakon élők rettegtek. A szerb kormány tízmillió dináros (közel harmincmillió forintnyi) gyorssegélyt különített el a bajbajutottaknak, és segélyszállítmányok is érkeztek a térségbe.