Középpontban a napenergia

Önmagában az adott negyedórában jelentkező rendszerterhelés 99,8 százalékát fedezte a nagyobb méretű naperőművek termelése – ismertette az államtitkár. A hazai áramigényeket tehát teljes egészében tiszta megújuló forrásból szolgálták ki és a szükségleteken felüli részből még bőven futotta kivitelre is – írta meg az MTI. Az el­­múlt években óriási napenergia-kapacitások épültek ki Magyarországon. Naperőművekből már több mint 300 ezer üzemel hazánkban, beépített teljesítményük a 8000 megawattot közelíti. A meglévő kapacitás több mint négyötödét 2020 óta telepítették – hívta fel a figyelmet Czepek Gábor. 

A napelemek a belföldi áramtermelés negyedét adták tavaly, ez a legmagasabb hányad a világon. A lendületes előrehaladás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az áramimport aránya az áprilisi 10 százalék után májusban is alacsonyan, 13,5 százalékon alakult. Helyes irányba tart tehát a fogyasztók ellátását az atomenergia és a napenergia kettősére építő patrióta energiapolitika – jegyezte meg. 

Zöld és szuverén 

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját – mondta Czepek Gábor a minap a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon. Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az iconFESZT 2.0 gazdaságpolitikai konferencia energetikai panelbeszélgetésén hangsúlyozta: ezek az energiaellátási irányok a 2030-as évek elejére nemcsak oda vezethetnek, hogy Magyarország képes lesz ellátni magát energiával és az kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást, hanem létrejöhet egy mérsékelt árkörnyezet is, azaz „ellátási, árazási és innovatív technológiai boomra egyaránt készülhetünk a jövő évtized elején”. 

Az államtitkár kifejtette, a napenergia szegmense megállíthatatlanul bővülni fog, a hálózati-technológiai problémák és kihívások ellenére az országban működő napelemek 8 ezer megawattnyi energiát termelnek, és a 2030-as évekre termelési teljesítményük megtöbbszöröződhet. Rámutatott, hogy ez a rendszer próbára teszi a hálózatot, több százmilliárd forint a fejlesztési igénye, illetve komoly gazdasági kihívás elé állítja az elosztókat és az iparvállalatokat. Ez ma egy kellemetlen és megoldandó feladat, de stratégiai értelemben jó, mert azok az országok küzdenek ilyen problémával, amelyek az energiamixükből egy fenntartható, zöld és szuverén energiamixet tudtak kialakítani – mondta az államtitkár. 

Hangsúlyozta, a geotermia is kihívásokkal küszködik, és jelenleg leginkább csak hőtermelésre alkalmas, de a következő évtizedben a technológia már elég fejlett lesz ahhoz, hogy alacsonyabb hőfokú termálvízből is képes legyen áramot termelni. Az atomerőművet illetően pedig nincs kétség, szükség van egy második atomerőműre Magyarországon – szögezte le. „Ha ez a három gondolat szárba szökken, akkor bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak ellátási értelemben tudunk önellátók lenni, hanem gazdasági értelemben is, hisz az áraink jelentősen mérséklődni fognak” – fogalmazott Czepek Gábor. Megjegyezte, a kormányzati intézkedések, a már megvalósult beruházások és a részben elindított fejlesztések termőre fordulásával 2030-ra kifejezetten kedvező energetikai helyzetben lesz Magyarország. 

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: az elmúlt években és a következő legalább öt évben a csoport 150–200 milliárd forintot fordít nagyfeszültségű, valamint közép- és kisfeszültségű hálózatai fejlesztésére, hogy a megújuló energiából termelt áramot akár az ipari, akár a háztartási fogyasztókhoz megfelelően el tudják juttatni. Emlékeztetett, a csoportnak 2029-ig három nagy erőműve épül fel, ami támogatni fogja Magyarország energiaszuverenitását. 

Úton a cél felé 

Június elejéig 114,7 megawatt teljesítményű energiatároló létesült Magyarországon. A Mavir – Az energia irányítója által kimutatott gyors előrehaladás a 2023. végi adathoz képest már ötszörös gyarapodást jelent – számolt be a hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium. A nyár folyamán újabb jelentős létesítmények bekapcsolásával bővülnek tovább a hazai tárolói képességek. A következő évtized az áramtárolásról szól majd az energetikában, a Jedlik Ányos Energetikai Programban hamarosan 50 milliárd forint válik elérhetővé a vállalkozások számára zöldenergia-termelésre és tárolásra – fűzték hozzá. 

Emlékeztettek: a kormány korábban három pályázaton, több mint 180 milliárd forinttal támogatta a kapcsolódó lakossági és ipari fejlesztéseket. Az átviteli rendszerirányító és az elosztók 33 milliárd forintból telepíthettek hálózati integrált energiatárolókat, itt az első beruházások a következő hetekben elkészülnek. Cégek szélesebb köre igényelhetett vissza nem térítendő támogatást és bevétel­kompenzációt a második kiírás 62 milliárd forintos keretösszegéből. E projektek átadása 2026-ban várható. A Napenergia Plusz Program 21 ezer családot segített átlagosan 4,1 millió forinttal a tárolókkal felszerelt, modern napelemes rendszerek kiépítésében. Az eddigi kezdeményezések jóvoltából már jövőre elérjük az 500 megawatt akkumulátoros kapacitást – sorolta a minisztérium. 

Felhívták a figyelmet arra, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program társadalmi egyeztetés alatt álló felhívása összesen 50 milliárd forinttal ösztönzi majd a hazai gazdasági társaságok újabb beruházásait. Az energiatároló kötelező telepítése mellett az állami hozzájárulás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. Pályázatonként legalább 10 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint nyerhető el, a támogatott fejlesztések megvalósítási határideje 2027 vége. A kormányzati programok együttesen garantálják, hogy Magyarország 2030-ra elérje a megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitást – emelte ki az energiaügyi tárca. 

Növekvő felhasználás 

Tavaly a napenergia részaránya a globális villamosenergia-termelésben megközelítette a 7 százalékot, pontosabban 6,9 százalékra nőtt a 2023-as 5,6 százalékról – derül ki az Ember gazdaságkutató intézet jelentéséből. Kína vezette a globális napenergia-felhasználás növekedését 250 terawattórával, ami a globális bővülés 53 százalékát tette ki – írta meg a Világgazdaság. A gazdasági lap szerint Euró­pában a napenergia részesedése meghaladta a 10 százalékot, és a kontinens naperőművei először termeltek több villamos energiát, mint a szénalapú erőművek, amelyek részesedése 10 százalékpont alá csökkent. A trendből Magyarország sem marad ki, az elmúlt években óriási napenergia-kapacitások épültek ki hazánkban. A meglévő kapacitás több mint négyötödét 2020 óta telepítették. 

A vg.hu azt is közölte, hogy a szélenergia-termelés 7,9 százalékkal nőtt, elsősorban a termelési kapacitás növekedésének kö­szön­he­tően,­ bár ezt némileg ellensúlyozta a szélsebesség csökkenése egyes régiókban. A vízenergia 14,3 százalékos aránnyal továbbra is a legnagyobb tiszta energiaforrás maradt, amelyet a szél 8,1 százalékos, a napenergia 6,9 százalékos és a nukleáris energia 9 százalékos részaránnyal követett. Az utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon 2024-ben is Paks adta a hazai áramtermelés közel felét. Ugyanakkor világviszonylatban továbbra is a szén maradt a domináns energiaforrás, amely a villamos energia 34,4 százalékát termelte, ezt követte a gáz 22 százalékkal.