Babonatörő óvodaálom Hévízgyörkön

Egyetlen ember szomorkodik Hévízgyörkön az óvoda új helyre költözése miatt. Az eddigi szomszéd, Bözsi néni, akinek hiányzik a gyermekzsivaj. A kisdedóvónak persze nem ez az első vándorlása.

Hazai életBalázs Gusztáv2005. 04. 01. péntek2005. 04. 01.
Babonatörő óvodaálom Hévízgyörkön

- Az elmúlt évtizedekben testvérként, majd szülőként vittük a gyerekeket az egykori leventeotthonba, a régi községházba, a volt egészségházba; mindig valamilyen kiöregedett, romló állapotú épületbe - emlékezik Tóth Tibor polgármester. Ez az újrahasznosítási kényszerűség is közrejátszhatott abban, hogy a háromezer lelkes Galga menti faluban az Árpád-kori templom mellett több régi ház is fennmaradt. Tény azonban, hogy a többnyire szép, rendezett családi otthonokban élő györki gyermekeknek is jobb óvodai elhelyezést kívántak az eddiginél.
A száznyolcvanmillió forintos beruházással két és fél év alatt elkészült, ezerkétszáz négyzetméteres, húsvétra átadott új épületbe költözés előtt a kicsik két, egymástól több száz méterre lévő óvodában élték mindennapjaikat. Akik a nagycsoportba léptek, elszakadtak a többiektől. Szilágyiné Pápai Anna óvodavezető szerint emiatt nehéz volt megszervezni az egységes szakmai munkát, összefogni az óvónőket, nyomon követni az óvodások fejlődését.
{p}
- Az új otthon a legmagasabb követelményeknek is megfelel. Tornaterem, pihenőszobák, kézműves foglalkozásoknak helyet adó termek szolgálják a gyerekek kényelmét és fejlődését. Minden csoportszoba mellett található külön egészségügyi helyiség - részletezi az intézmény vezetője. Így már érhető, hogyan foglalhat magába 67 kisebb-nagyobb termet a most száz csemetét nevelő ovi.
Ha ezek olvastán valaki már venné is fel a telefont, hogy megkérdezze, hol lehet pályázni ilyen óvoda építésére, ki kell ábrándítanunk. Állami céltámogatás nem igényelhető rá. Nem is épült új óvoda - iskolákkal ellentétben - a hatvanas évek óta az alsó Galga mentén.
Lehetőségként a helyi kezdeményezés maradt. Babona ellen is jó a györki példa: 13 éve határozta el a falu társadalma az új óvoda építését, e céllal közalapítványt hozott létre. Számlájára ötmillió forint gyűlt öszsze. A pénz döntő részét - százötvenmillió forintot - mégis az önkormányzat gazdálkodta ki. Az az önkormányzat, amely társközségi létet követő szétválás után 1990-ben 15 millió forintos adóssággal kezdte önálló életét. (Akkori költségvetése 36 millió forint volt.) Az építkezéshez 13 millió forintot adott a regionális fejlesztési tanács, s végül tízmillió forint hitelt vett fel a ma már több mint háromszázmillió forintból gazdálkodó település.
Beköltözéskor az óvoda lecserélte a régi bútorokat is. Most pedig az a legnagyobb gond, hogy a gyerekek egyszerűen nem akarnak hazamenni.

Ezek is érdekelhetnek