Egyforintos telkek

Többet temetünk, mint keresztelünk, mondogatják az elöregedőben levő falvakban. Néhány település azzal próbál fiatal letelepedőket csalogatni, hogy egy forintért kínálják az építési telket. Akadt, ahol már fészket raktak, Somogyban viszont csak légvárak épültek...

Hazai életCsászár Jenő2005. 04. 22. péntek2005. 04. 22.
Egyforintos telkek

Éppen három éve szavazták meg a Pest megyei Kőröstetétlen képviselői, hogy 26 közművesített telket darabonként egyetlen forintért adnak oda az építkezni szándékozóknak. A nyolcszázötven lelkes községben ugyanis évente két-három gyermek születik, s legalább kéttucatnyian halnak meg. A hirdetésre jó kétszázan jelentkeztek, legtöbben az alig 20 kilométerre fekvő Szolnok panelrengetegéből szándékoztak kiköltözni, s akadtak köztük 3-4 gyermekes családok is. A forintokat egy kis csészében gyűjti az asztalán Pásztor Imre polgármester, aki nemigen gazdagodik meg ebből, ugyanis csak 15 házhely talált gazdára. Az önkormányzat előírta a beköltözőknek, hogy három éven belül építsék fel új otthonukat, néhányan azonban nem tudják majd tartani a határidőt, így 2-3 telket várhatóan visszaadnak. A polgármester mégis sikeresnek tartja az akciót, s ha igény lesz rá, még nyolchektárnyi területet felparcelláznak az otthonteremtő fiatalok számára. Pásztor Imre még azt is megígéri: azoknak a betelepülőknek, akik nem találnak munkát a közeli Szolnokon, Cegléden vagy Abonyban, személyesen segít állást keresni. A kőröstetétleni sajtüzemben például, ahol százötvenen készítik a közkedvelt fetasajtot.
Nem tétlenkedtek a "névrokon" Tetétlenen sem, ahol szintén csaknem ingyen osztanak telkeket, azzal a feltétellel, hogy négy éven belül építkezzenek rajta. Az ezerötszáz lelkes Hajdú-Bihar megyei települést több száz érdeklődő ostromolta, még külföldről is jelentkeztek reménybeli beköltözők, így 70 házhely várja a vidéki életre vágyakozókat, akiket Hajdúszoboszló és Debrecen közelsége is vonz.
Nagy rohamot állt ki a mezőszemerei községháza is, ugyanis a meghirdetett 70 darab forintos telekre 850 jelentkező akadt - tájékoztat Bukta Gábor, a Heves megyei falu első embere. Mezőszemerén jelenleg 1350 lakost számlálnak - közülük is hatszázan nyugdíjasok -, pedig a hatvanas évek végén még kétszer ennyien éltek itt. Az iskola félig üres, pedig kétszázötven kisdiák koptathatná a padokat. Főleg a városból menekülők vágynak az M3-as autópálya mellett fekvő faluba, nemcsak a fővárosból, de Pomázról, Putnokról, sőt Balatonalmádiból is akadtak érdeklődők. Volt köztük szakmunkás és egyetemi végzettségű, a válogatáskor a lakástalan fiatalokat részesítették előnyben. A március elsején indított akciót két hét alatt le is zárták, mivel elfogytak az összközműves, 1600-1800 négyzetméteres házhelyek, amelyeket négyéves beépítési kötelezettséggel, négyzetméterenként 1 forintért adnak át. Azt is kikötötték, hogy tíz évig nem lehet eladni az ingatlant.
{p}
- Elsősorban az itt született fiatalok boldogulását szeretnénk segíteni, hogy ne vándoroljanak el - indokolja Balogh József szabadkígyósi polgármester, miért adják egyetlen forintért a házhelyeket. Hogy az elvándorlást megakadályozzák, három éve megszavazták a helyi képviselők, hogy a települést övező szántóból kimérnek mintegy 40 telket, s azokat szinte ingyen adják el. Az 1000 négyzetméteres, közművesített parcellákból már tucatnyi gazdára talált, s fél tucat ház csaknem kész, vagy már beléjük is költöztek. Az egyforintos telkeket a 35 évnél ifjabb családalapítóknak mérték ki, akik vállalták, hogy két éven belül elkezdik, s négy éven belül be is fejezik az építkezést. A kezdeményezés népszerűségén felbuzdulva az önkormányzat azt fontolgatja, hogy még 30-40 telket ellátnak közművel. A Békéscsabához és Gyulához közel fekvő, háromezer lelkes Szabadkígyós népessége egyelőre csak stagnál. Balog József azonban attól tart, ha nem tesznek semmit, könnyen elindul a fogyatkozás.
- Békés megyéből évente annyian vándorolnak ki, amennyi a településünk lakossága - érvel a polgármester. Elmeséli azt is, hogy Szabadkígyóson a II. világháború után mindössze félezren laktak, s éppen a telekosztás jóvoltából duzzadt fel így a lakosság száma. Az történt ugyanis, hogy a szomszédos Újkígyóson 5-6 holdas nagygazdák éltek, akik féltették földjüket a nincstelen zsellérektől. Így aztán 600 négyszögöles telkeket osztottak nekik az akkori Ókígyóson. A helybeli legendák szerint a gazdák örültek, hogy megszabadultak a zsellérektől, ezért is keresztelték a benépesített községet Szabadkígyósnak...
- A Jóisten is jókedvében teremtette ezt a falut, itt még lehet emberszabású életet élni. Igaz, lassan már csak a kristálytiszta levegőt tudjuk árendába adni - mondja Ecseny polgármestere, Máj Péter. Bürgermeisternek ugyan szívesebben nevezi magát, ugyanis e somogyi falut jobbára svábok lakják. Azaz inkább lakták, a kitelepítés után ugyanis úgy megfogyatkoztak, hogy ma összesen 270-en élnek itt. Amikor négy éve kiötölték az egyforintos telkek ötletét, még százzal több helybelit jegyeztek. A számok is mutatják, hogy az ingyen felajánlott parcellák nem hozták meg a várt sikert. Az ecsenyiek nem kívánták szaporítani a segélyre szorulók számát, ezért elsősorban vállalkozókat invitáltak a faluba, olyanokat, akik legalább két munkahelyet teremtenek. A tizenkét házhelyből azonban mindmáig egyetlenre építkeztek, mégpedig egy érdi villanyszerelő, s ő sem költözött ide. Neki bérbe is adták 99 évre az ecsenyi focipályát, hogy erdei iskolát hozzon létre. Ígéretekből eddig hallott eleget a polgármester: akadt, aki lovas panziót, üdülőfalut álmodott a somogyi dombok közé, megint más hungarikumokat előállító pálinkafőzőt. Tőke azonban nemigen kínálkozott a nagyralátó elképzelésekhez, így a vállalkozók sorra visszavonultak. Máj Péter most már azzal is megelégedne, ha gyermekes családok települnének Ecsenybe. Azon viszont gondolkodik, hogy a település határába kiszögezze a táblát: Kalandorok kíméljenek!

Ezek is érdekelhetnek