Hetvenmilliót már zsebre tettek

Mind többen akadnak fenn a rendőrség hálóján a romakárpótlással összefüggő országos csalássorozat résztvevői közül. Az álelhurcoltak, az áltanúk és az őket csalásra buzdító szervezők tábora az eddigi ismeretek szerint Hajdú-Bihar megyében a legnagyobb. A zavarosban halászók közül több száz gyanúsított ellen folyik eljárás a keleti végeken.

Hazai életBalogh Mária2005. 04. 29. péntek2005. 04. 29.
Hetvenmilliót már zsebre tettek

Az előzményekhez tartozik, hogy hazánk és Ausztria kormánya még 2000 őszén megállapodott benne: az osztrák állam közalapítványokon keresztül egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a második világháború idején kényszermunkára deportáltak az alpesi országba. A hetven év felettieket 7360, a hatvanon túliakat 2543 euró (1,8 millió, illetve 600 ezer forint) kárpótlás illeti meg fejenként. Külön feltétel volt, hogy közülük is kizárólag azok - vagy örököseik - jogosultak a pénzre, akik 2000. február 15-én még éltek és Magyarországon laktak.
A romakárpótlásban rejlő üzleti lehetőségre két évig jóformán senki nem figyelt fel. Ezt követően azonban százával özönlöttek a kérelmek a Magyarországi Zsidó Közalapítványhoz. Gyorsan terjedt a hír szerte az országban, hogy ügyes furfanggal bárki pénzhez juthat. A visszaéléshez első körben csak vállalkozó kedv és némi bátorság szükségeltetett. Aki ezeknek birtokában volt, annak előbb a többoldalas kérdőívet kellett beszereznie a közalapítványtól, majd kitöltenie a kényszermunkára csak képzeletben elvitt öregember adataival és aláírásával. Szükség volt még két olyan tanúra, aki az elhurcolás tényét, az eredeti dokumentumok hiányában, kézjegyével hitelesítette. A kárpótlás ügyében eljáró, többségükben cigány származású szervezők a busás haszon reményében minden fortélyt bevetettek avégett, hogy a javarészt iskolázatlan, nyomorúságos körülmények közt élő, idős cigány embereket rászedjék a csalásra. A szervezők az öregektől kicsikart meghatalmazással magabiztosan jártak el a hivatalokban és a bankokban. Így történhetett meg, hogy a kedvező elbírálást követően a csalók a folyósított pénz nagyobb hányadát zsebre tették. A kárpótlás összegétől függően az öregeknek csupán néhány tízezer, jó esetben pár százezer forintot adtak.
{p}
A rászedettek egyike a történtek óta szégyenében nem szívesen mutatkozik a falubeliek előtt. A 75 esztendős R. S.-né egy Debrecen melletti faluban él, igen nagy szegénységben.
- Két éve, húsvét másodnapján zörgettek az ablakomon - idézi az idős asszony a történteket. - Elhúzom a függönyt, látom, hogy a szomszédék fia álldogál kint. Csodálkoztam is, hogy egy olyan nagy ember mit keres énnálam... Amikor bentebb tértünk, mondom neki, jaj, drága Jóskám, úgy restellem, hogy még egy falat kaláccsal sem tudlak megkínálni. Az meg csak nyugtatott, hogy úgyis jól van lakva. Utána meg átkarolta a vállamat, és azt mondta: "Ha iparkodunk, Rózsika néném, karácsonyra már lesz kalács itthon a pulyáknak is."
- Mit kellett tenni azért, hogy legyen kalács?
- Oda kellett adnom a igazolványomat, hogy kitölthesse a hivatali papírt, majd a végén le kellett írnom a nevemet a lap aljára. Kifelé menet azt mondta, ha bárki kérdezi tőlem, azt válaszoljam, hogy voltam kényszermunkán az osztrákoknál. Biztosan látta, hogy kikerekedik a szemem a furcsa beszédtől, ezért még azt is mondta, legyek megnyugodva, mert kerít két tanút, akiket velem együtt hurcoltak el... Sejtettem én, hogy nem becsületes, amire rávesz, mert dehogy voltam én elhurcolva. Mégis azt mondtam, jól van, Jóskám, te tudod.
{p}
Hosszadalmas históriából megtudom, hogy amikor elérkezett a pénz kifizetésének ideje, a férfi az 1,8 millió forint helyett csak kétszázezret adott át a néninek.  Azt mondja, azért nem elégedetlenkedett, mert így is boldog volt. Ennyi pénzt még álmában sem látott soha együtt. Középső lánya viszont felháborodott a gaztetten, és feljelentést tett a rendőrségen. Az idős néni ellen, sorstársaihoz hasonlóan, gyanúsítottként folyik az eljárás Hajdú-Biharban.
Egy neve elhallgatását kérő hajdúsági kisebbségi önkormányzati vezetőtől egy további részletet is megtudtunk. A férfi elmondta, hogy tavaly év elejétől pénteki napokon fogadta a kárpótlást igénylő idős embereket meg az elhurcolásukat igazoló tanúkat. Kíséretükben mindig jelen voltak az ügyletet bonyolító, többségükben jómódú roma szervezők is.
Előfordult, hogy száz-százötven ember zsúfolódott össze a hatvan négyzetméteres irodában. Volt olyan igénylő, akit kerekes széken toltak be hozzám, aláírta a kérdőívet, s máris hívni kellett hozzá a mentőt, mert idegességében rosszul lett. A cigányok mellett egyébként szép számmal jöttek magyarok is a romakárpótlásért...
- Magyarok?! - kérdezem csodálkozva.
- Bizony, magyarok! - erősít meg. - Olyanok, akik a jó üzlet kedvéért cigánynak vallották magukat. Volt, aki valódi kulturális műsorral állt elém, mert nem hittem el, hogy roma. Nem tehettem semmit, nekem ugyanis nem volt tisztem a származást ellenőrizni. Mint ahogyan azt sem, hogy a kárpótlást igénylőket valóban elhurcolták-e az ausztriai kényszermunkára, de még csak azt sem, hogy a tanúk igazat állítanak vagy sem. Mindenki büntető felelőssége tudatában nyilatkozott előttem - magyarázza az elnök, s hozzáteszi, a rendőrségi vizsgálat kezdetétől, azaz 2003-tól a kérdőívek hitelesítéséhez már nem fogadták el a kistelepülési cigány önkormányzatok vezetőinek az aláírását és a bélyegzőjét. A kérelmeket ezután a megyeszékhelyeken működő cigány kisebbségi önkormányzatok elnökei előtt kellett aláírniuk a kérelmezőknek is, a tanúknak is.
- A botrány kirobbanását követően a közalapítvány minden kérelmet visszaküldött a feladóknak, immár vonalkóddal ellátva, s felhívta az érintettek figyelmét, hogy rendőrségi eljárás folyik a romakárpótlás ügyében. Mindenkinek feltették a kérdést: igényli-e újra a pénzt? - magyarázza beszélgetőtársam, s hozzáteszi: - Félelmükben sokan meghátráltak, nem merték ismét igényelni a jogosulatlan pénzt.
{p}
Simon Ernő Hajdú-Bihar megyei főügyész érdeklődésünkre kifejtette: az úgynevezett holokauszt-kárpótlással kapcsolatosan 2003. október eleje óta folyik büntetőeljárás a püspökladányi rendőrkapitányságon. A nyomozás állampolgári bejelentés alapján indult, amikor egy idős házaspár elmesélte gyermekének, hogy két püspökladányi férfi öreg korukra hivatkozással irataikat lemásolta, valamint különböző kérelmeket íratott velük alá. A férfiak jótékony cselekedetüket azzal indokolták, hogy a második világháborúban elszenvedett nélkülözések miatt az idős házaspár részére a kormány kárpótlást fog fizetni. S mivel az idős emberek nem ismerték az általuk aláírt dokumentumok tartalmát - hiszen azt el sem olvashatták -, és a hozzátartozóik sem tudtak olyan kárpótlásról, amire jogosultak lettek volna, a rendőrséghez fordultak segítségért.
A nyomozás eddigi adatai alapján több mint százmillió forintot igényeltek Hajdú-Biharból romakárpótlás címen az Osztrák Megbékélési Alaptól, amiből jó hetvenmilliót már ki is fizettek - tudatta a főügyész, aki hozzátette: lehetséges, hogy ebben a megyében lesz a legtöbb érintettje az ügynek. Ma már az is tudható, hogy nemcsak Püspökladány térségében élők igényeltek jogosulatlan pénzt, hanem Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Balmazújvároson, Hadházon, valamint Berettyóújfaluban is. Simon Ernő kérdésünkre elmondta, a bizonyítási eljárást a gyanúsítható személyek nagy száma mellett az nehezíti, hogy történelmi távlatú eseményekhez kapcsolódó tényeket kell vizsgálni. A jogosulatlan igénylők és a szervezők csalásért és magánokirat-hamisításért vonhatók felelősségre. Az előbbiek három évig, az utóbbiak öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók az általuk okozott kár nagyságától függően.
Információink szerint február végén előzetes letartóztatásba helyezték az Európai Roma Fórum magyarországi képviselőjét. Ellene azért indított eljárást a rendőrség, mert a megalapozott gyanú szerint köze van az Osztrák Megbékélési Alaphoz érkezett jogosulatlan kárpótlási kérelmekhez. A gyanú szerint a képviselő fiktív igazolásokat állított ki az igénylésekhez. A nyomozásban részt vevők nem cáfolták azt az értesülésünket sem, hogy több kisebbségi önkormányzati képviselő is érintett az ügyben.

Ezek is érdekelhetnek