Készül a vidék chartája

- Az európai gondolkodásban az 1940-es évektől fogva mintegy fél évszázadon át a város állt a középpontban. Az automatizált tömegtermelésnek köszönhetően óriási gazdasági, politikai és kulturális központok alakultak ki. Ebben az időben a várost az európai társadalmak mozdonyának is nevezték. Aztán a kilencvenes években váratlan fordulat történt. Az újabb ipari-technikai forradalom eredményeként megjelentek a távközlési műholdak. A televíziózás, a mobiltelefon, majd az internet a legeldugottabb falvakban is elérhetővé vált. Megdőlt az a korábbi nézet, hogy a XXI. században az infrastruktúra jóvoltából csak a városokban lesz élhető világ. Időközben az ipari és más szennyeződések miatt a környezetvédelem új megvilágításba helyezett egész sor kérdést. Kiderült, hogy a városlakók nem tarthatják fenn a természetet, felértékelődött a vidéki élet.
- Eközben a mezőgazdaság aránya jelentősen visszaesett a fejlett országok gazdaságának egészében.
- Pontosabban szólva átalakulóban van a mezőgazdálkodás fogalma. Bő tíz éve még egyáltalán nem volt népszerű, amikor azt állítottam: az agrárgazdaság nem azonos az élelemtermeléssel. Most már látjuk, mennyire fontos a mező- és az erdőgazdálkodás környezeti szerepe. Az élelmiszer-termelés tehát kiegészült a tájfenntartással. A földek, az erdők, a vízmosások és domboldalak rendben tartására azonban csak az ott élők képesek. Ha úgy tetszik, övék a vidéki "közterületek" karbantartásának feladata. Korunkban pedig harmadik tényezőként itt van az energiatermelés, a nagyon gyorsan fejlődő bioenergetikai funkció. Magyarország területének több mint kétharmada művelhető, ami nemzetközi összehasonlításban igen kedvező. Noha még sokba kerül energiát nyerni a földekről, de a jövőben az energiaerdő és az energiafű, valamint az etanol és biodízel révén az erőművek szerepét fokozatosan átveheti a mezőgazdaság. Az olyan hagyományos növényeinkben is óriási, még fel nem ismert lehetőség rejlik, mint a kukorica. Modern lepárlók segítségével alkoholt nyerhetnénk belőle, ami remek ásványolaj-adalék. Ne feledjük: hazánk energiaszükségletének több mint hetven százalékát külföldről szerzi be! A vidék természetesen nem azonos az agráriummal, de az említett hármas funkció kiteljesedésével növekedhet a mezőgazdaság újfajta szerepe.
{p}
- A mezőgazdasági politikában két nézet ütközik. A versenyképességet hirdetők szerint a termék az érték, míg mások a vidékfejlesztő embert állítják a középpontba. A gazdatüntetés ez utóbbira is felhívta a figyelmet.
- Hamis ez a szembeállítás, a maga helyén mindegyiknek megvan a létjogosultsága. A gazdatüntetés rámutatott a rendszerváltás során fellazult kormányzati adminisztráció mulasztásaira. Hibás volt az az általam rég vitatott felfogás, hogy az uniós csatlakozás a Külügyminisztérium, illetve a diplomaták dolga. Így aztán sem a hivatalok, sem a gazdaság szereplői és a civil szervezetek, sem az értelmiség nem készült fel kellő időben és személyre szabottan EU-ismeretekből.
- Újra felszínre került a város és vidék ellentét is.
- A Párbeszéd a vidékért mozgalmat azért indítottam, hogy legyen végre vidékpolitika Magyarországon, s ne legyen mód a vidéki és városi emberek szembeállítására. A közéletnek ez egy olyan szelete, amit személyes ügyemnek tartok. Vegyük végre tudomásul, hogy a vidék kiemelt tényező az ottani lakosság megtartásával és a vidéki vállalkozások fejlesztésével együtt.
A gazdálkodástól a romakérdésen át egészen a helyi önszerveződésekig áprilisban hat munkacsoportban tárgyaljuk meg az érintettek bevonásával a legfontosabb témákat. A viták tanulságait májusban összegezzük, s a munka végeredménye a Charta a vidékért elnevezésű alapokmány lesz. Természetesen törvényhozási javaslatokat is alkotunk, s nagyon remélem, a vidék ügyéhez meglesz a négypárti egyetértés.
- Tegyük föl, hogy sikerül a nagy ívű elképzelés. Melyek a további tervei?
- Szakértőként tizennégy éve dolgozom az Európai Unió különböző bizottságaiban. A közösségnek van már állásfoglalása az ápolt hegyvidéki településekről, a tengerpartokról és a skandináv államok ritkán lakott vidékeiről. Szeretném, ha létrehoznák az Északi-tengertől az Adriáig terjedő, a nyugat-európaitól egészen eltérő települési és társadalmi szerkezetben élő tíz új tagállamra vonatkozó uniós állásfoglalást is. Érvelésem lényege: legyen a közösségnek egy, a kistelepüléseket és az elmaradott térségeket támogató programja is, mert ez kimondottan kelet-közép-európai sajátosság. Ha már egyszer tagjai vagyunk az Európai Uniónak, akkor mindent meg kell tenni saját érdekeink érvényesítéséért.