Pápai életút

Lengyelországban, Wadowicében született II. János Pál pápa 1920. május 18-án. Karol Wojtyla 18 éves korától a krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarán lengyel irodalmat és filozófiát hallgatott, majd 1942-ben kérte felvételét az érseki szemináriumba. Négy év elteltével, 1946. november első napján szentelték pappá.

Hazai élet2005. 04. 08. péntek2005. 04. 08.
Pápai életút

Olaszországban szerezte meg doktorátusát, melyet Lengyelországban is elismertek. 1954-től a Lublini Egyetem etikaprofesszoraként tevékenykedett, négy évvel később az akkori egyházfő, XII. Pius pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezte ki. Káptalani helynökként lett tagja 1962-ben a II. vatikáni zsinatra utazó lengyel küldöttségnek. Az itt tanúsított elhivatott munkájával hívta fel magára a figyelmet, így VI. Pál pápa 1964. január 13-án őt tette meg Krakkó érsek metropolitájává. A Gaudium et spes kezdetű, az egyház nagyvilágban való részvételével foglalkozó lelkipásztori konstitúció megalkotásában is részt vett.
VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá nevezte ki, majd 1978. október 22-én az egész világ nagy meglepetésére a vasfüggönyön túlról érkező Karol Wojtylát választja pápává a konklávé.
Mehmet Ali Agca török terrorista 1981. május 13-án a Szent Péter téren háromszor lőtte meg az egyházi méltóságot. Megoperálták, ám egészségére ettől kezdve fokozottan kellett vigyáznia. A börtönben később meglátogatta merénylőjét. Bár az ellene elkövetett merénylet során szerzett hasi sebeiből felépült, egészsége már soha nem lett a régi. A kilencvenes évek elején egy tumort távolítottak el a beléből, majd combcsonttörést szenvedett. Ízületi betegségek, s az egyre inkább elhatalmasodó Parkinson-kór kínozta. Legutóbb légzési nehézségek miatt gégemetszést hajtottak végre rajta.

A Legek pápája
II. János Pál volt az első nem olasz pápa 455 év óta.
A XX. század legtovább uralkodó pápája volt, és az egyház kétezer éves történelmében is a harmadik leghosszabb ideig, 27 évig ült Szent Péter trónján.
A világban 102 főpásztori látogatást tett, s több mint egymillió kilométert utazott.
Manilában, 1995-ben négymillióan voltak szentmiséjén.
Elsőként látogatott el zsinagógába, mecsetbe, protestáns templomba, s ő volt az első pápa, aki elzarándokolt Auschwitzba. Imádkozott a zsidók legszentebb helyén, a jeruzsálemi siratófalnál.
469 szentet és 1340 boldogot avatott.
Bíborosokból 231-et nevezett ki.
Hagyományos szerdai pápai audienciáira összesen 17 millió zarándok látogatott el uralkodása alatt.
Mintegy ezer államfőt és miniszterelnököt fogadott.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek