Lengyelországban, Wadowicében született II. János Pál pápa 1920. május 18-án. Karol Wojtyla 18 éves korától a krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarán lengyel irodalmat és filozófiát hallgatott, majd 1942-ben kérte felvételét az érseki szemináriumba. Négy év elteltével, 1946. november első napján szentelték pappá.
Olaszországban szerezte meg doktorátusát, melyet Lengyelországban is elismertek. 1954-től a Lublini Egyetem etikaprofesszoraként tevékenykedett, négy évvel később az akkori egyházfő, XII. Pius pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezte ki. Káptalani helynökként lett tagja 1962-ben a II. vatikáni zsinatra utazó lengyel küldöttségnek. Az itt tanúsított elhivatott munkájával hívta fel magára a figyelmet, így VI. Pál pápa 1964. január 13-án őt tette meg Krakkó érsek metropolitájává. A Gaudium et spes kezdetű, az egyház nagyvilágban való részvételével foglalkozó lelkipásztori konstitúció megalkotásában is részt vett.
VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá nevezte ki, majd 1978. október 22-én az egész világ nagy meglepetésére a vasfüggönyön túlról érkező Karol Wojtylát választja pápává a konklávé.
Mehmet Ali Agca török terrorista 1981. május 13-án a Szent Péter téren háromszor lőtte meg az egyházi méltóságot. Megoperálták, ám egészségére ettől kezdve fokozottan kellett vigyáznia. A börtönben később meglátogatta merénylőjét. Bár az ellene elkövetett merénylet során szerzett hasi sebeiből felépült, egészsége már soha nem lett a régi. A kilencvenes évek elején egy tumort távolítottak el a beléből, majd combcsonttörést szenvedett. Ízületi betegségek, s az egyre inkább elhatalmasodó Parkinson-kór kínozta. Legutóbb légzési nehézségek miatt gégemetszést hajtottak végre rajta.
A Legek pápája
II. János Pál volt az első nem olasz pápa 455 év óta.
A XX. század legtovább uralkodó pápája volt, és az egyház kétezer éves történelmében is a harmadik leghosszabb ideig, 27 évig ült Szent Péter trónján.
A világban 102 főpásztori látogatást tett, s több mint egymillió kilométert utazott.
Manilában, 1995-ben négymillióan voltak szentmiséjén.
Elsőként látogatott el zsinagógába, mecsetbe, protestáns templomba, s ő volt az első pápa, aki elzarándokolt Auschwitzba. Imádkozott a zsidók legszentebb helyén, a jeruzsálemi siratófalnál.
469 szentet és 1340 boldogot avatott.
Bíborosokból 231-et nevezett ki.
Hagyományos szerdai pápai audienciáira összesen 17 millió zarándok látogatott el uralkodása alatt.
Mintegy ezer államfőt és miniszterelnököt fogadott.