XVI. Benedek a pápa

Vegyük sorra, mi történt a Vatikánban addig, míg az új szentatya elmondhatta hagyományos urbi et orbi - azaz a városnak, Rómának és a világnak szánt - áldását.
A konklávé a pápaválasztás első napján, e hét hétfőjén délután egyszer szavazott, eredménytelenül. Ekkor negyvenezer ember várt a döntésre a római Szent Péter téren, közöttük rómaiak és külföldiek, több száz televízió kamerája, több ezer újságíró. A televízió előtt ülők soha nem látott jeleneteknek lehettek tanúi: élőben közvetítették délután fél ötkor a pápaválasztó bíborosok ünnepélyes bevonulását a Sixtusi kápolnába, akik latinul közös titoktartási fogadalmat tettek, hogy hallgatnak mindarról, ami a konklávén történik, majd egyenként az Evangéliumra is megesküdtek. Elsőként a bíborosi tanácsot vezető Ratzinger, majd sorban a többiek. Ezt követően a konklávé tagjai magukra zárták az ajtót, mindenkinek el kellett hagynia az épületet az "extra omnes" - ki mindenkivel! - felszólításra. Hogy mi történt ezt követően, nem láthattuk, de a ceremónia egyes részleteiről tudunk: a bíborosok a kápolna falánál felállított asztaloknál foglaltak helyet, itt írták rá jelöltjük nevét a szavazócédulára. Paskai László bíborosnak a hírek szerint a bal oldalon, az első asztalnál jelölték ki helyét egy amerikai és egy afrikai bíboros között, Erdő Péter pedig a kápolna jobb oldalán ült.
A szavazócédula egy egyszerű fehér lap, s csak ennyi olvasható rajta latinul: pápává választom. A bíborosoknak választottjuk nevét kell ráírniuk, majd a cédulát félbehajtják, a magasba tartva az urnához viszik, és bedobják. A szavazatszámláló bíborosok ezt követően hangosan, egyenként olvassák fel a szavazólapokról a neveket, majd kilyukasztják a cédulákat, összefűzik őket, így kerülnek a kápolna melletti szobában álló vaskályhába, amelyet 1939 óta használnak.
{p}
A kályhából azonban fekete füst szállt fel hétfőn este - igaz, az első pillanatokban a tömeg nem akart hinni a szemének, mert fehéresnek tűnt a kéményből elsőként feltörő füst.
A Vatikánban kedden reggel kilenc órakor újra összeült a pápaválasztó bíborosok gyűlése. A szavazás ismét eredménytelen volt: nem sokkal dél előtt fekete füst szállt fel a Sixtusi kápolna kéményéből. A 115 bíboros - köztük Erdő Péter és Paskai László - délután megint összeült, hogy megpróbálja megválasztani II. János Pál pápa utódját, ugyanis a szabályok szerint keddtől a bíborosok már naponta összesen négyszer voksolhattak, kétszer délelőtt, kétszer délután. S lám, már a második nap délutánján egyetértésre jutott a résztvevő 115 bíboros kétharmada: kevéssel hat óra előtt fehér füst szállt fel a konklávénak helyet adó Sixtusi kápolna apró bádogkéményéből: megválasztották az új pápát. A Szent Péter téren összegyűlt több ezres tömeg tapsban és örömujjongásban tört ki. A Szent Péter-bazilika harangjai is megszólaltak, mire tízezrek gyűltek a térre.
A XX. század konklávéi általában 2-3 nap alatt választották meg az új pápát, most két nap, s csupán négy forduló kellett a választáshoz. Hogy mi zajlott a Sixtusi kápolna falai között, kik kapták a voksolások során a legtöbb szavazatot, milyen táborok alakultak a bíborosok között, az titok - mint említettük, a cédulákat minden szavazás, így az eredményt hozót után is elégetik. A hagyományok szerint a Katolikus Egyház új vezetőjét a fehér füstöt követően rövidesen bemutatták a Szent Péter téren ujjongó tömegnek: a pápa megjelent a bazilika erkélyén. Akkor derült ki az is, hogy milyen néven lép Szent Péter trónjára az új pápa. A Habemus papam! - azaz: Van pápánk! - bejelentést követő, percekig tartó üdvrivalgás után Jorge Arturo Medina Estévez chilei bíboros bejelentette, hogy a pápa a német Joseph Ratzinger bíboros lett.
Krisztus új földi helytartójának ünnepélyes beiktatási szertartása április 24-én, délelőtt a Szent Péter téren lesz.
{p}
A folytonosság pápája
Ezúttal nem lépett olyan merészet a bíborosi testület, mint 1978-ban a lengyel Karol Wojtyla megválasztásával. Akkori döntésük forradalminak számított, ma a német Joseph Ratzinger pápai székbe emelése inkább a folytonosság képzetét keltheti.



Csalatkozniuk kellett tehát azoknak, akik a harmadik világból vártak fiatal - értsd: hatvan év körüli - pápát, de azoknak az olaszoknak is, akik alig várták, hogy a sok száz éves hagyományt megtörő lengyel "epizódot" követően ismét közülük valóra szálljon a titulus.
{p}
Mondhatnánk azt is, hogy a XVI. Benedek néven trónra lépő Ratzingert II. János Pál tette pápává, mivel a müncheni érseki székből ő emelte maga mellé egyik legközvetlenebb munkatársának. S ennek akkor azért is volt különös jelentősége, mert példát mutatott honfitársainak, akik történelmi okokból nem szívelték a németeket. A két főpap barátsága még a II. Vatikáni Zsinat idején - 1962-65 között - alapozódott meg, mindketten konzervatív teológiai nézeteket vallottak. Az új pápától idős kora mellett ezért sem várható forradalmi változás az egyház dogmáiban.

Joseph Ratzinger
Hetvennyolcadik születésnapja után három nappal lett pápa Joseph Ratzinger. A bíborosi testület dékánja volt, így eddig is az egyik legtekintélyesebb vezetőnek, fő ideológusnak számított a katolikus egyházban. Ő celebrálta II. János Pál gyászszertartását, s hétfőn a Szent Péter-bazilikában a pápaválasztást megelőző szentmisét is ő mutatta be. Ekkor kijelentette: ezek a felelősség órái, menjünk, és II. János Pál nagy ajándéka után olyan pásztort válasszunk, aki megváltoztatja a világot. Hosszú karrierjére jellemző, hogy II. János Pál 1978-ban történt megválasztása előtt még VI. Pál emelte bíborosi rangra 1977-ben. Rajta kívül egyetlen tagja volt a pápaválasztó testületnek, Baum, washingtoni érsek, aki korábban már választott pápát. Elődje teljes bizalmát élvezte. Konzervatív, úgy véli, hogy reformok helyett a burjánzó szabadosságot kell féken tartani az egyházban. Feladata volt, hogy a dél-amerikai liberálisabb papi mozgalmat megfékezze. Briliáns elmének tartják, már 31 évesen egyetemi professzor, négy nyelven beszél, 1992 óta a francia akadémia rendes tagja. Bajor érsek volt, a 2700 lelkes dél-németországi Marktlban született. Sokan kifogásolják a nők szerepével és a fogamzásgátlással kapcsolatos nézeteit, s azt is, hogy fellépett Törökország EU-tagsága ellen is.