Közteherjegy kapanyélre

- A munkavállalók napjainkban kiszolgáltatottak - hallom ezzel szemben Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatóján, ahol a munka világában tervezett intézkedésekről esik szó. - Nagymértékű a fekete- és a szürkefoglalkoztatás, ezért magasak az adók és a járulékok. A munkáltatók és a munkavállalók elemi érdeke tehát a munkaerőpiac megtisztítása, mivel a szabályos foglalkoztatók versenyhátrányban vannak a szabálytalankodókkal szemben - kopognak a miniszter szavai.
A tervezett intézkedések többsége a feketemunka visszaszorításához kapcsolódik. A kormány nemrég jóváhagyta azt az elképzelést, hogy a munkaügyi és foglalkoztatási szabálytalanságokat az adócsalással azonos mértékben büntessék. A fenyegetettség nem a legjobb megoldás ugyan, de segíthet abban, hogy ne kevesen fizessenek sokat, hanem sokan keveset.
A foglalkoztatás úgyszólván minden területét érinti a munkaügyi tárca határidőkkel tűzdelt tervezete.
{p}
Eszerint augusztus elejétől lépnének életbe az alkalmi munkavállalók (takarítók, kertészek, napszámosok stb.) foglalkoztatási biztonságát elősegítő szabályok. Az ilyen tevékenységekből élők alkalmi munkavállalói könyveibe foglalkoztatóik - díjazásuktól függően - 400 és 1100 forint értékű közteherjegyet ragasztanak egynapi munka után. Minthogy a jelenlegi kilencven helyett a jövőben évi kétszáz napot dolgozhatnak ily módon, nyugdíj- és egészségbiztosítást is szerezhetnek. A közteherjegyek értékének háromnegyedét ugyanakkor a munkáltatók leírhatják személyi jövedelemadójukból - érvelt a kölcsönös érdekeltség mellett a miniszter.
A mezőgazdasági idénymunkát vállalók is előnyösebb helyzetbe kerülnek: évi kilencven napot dolgozhatnak egy idényben ugyanannál a munkaadónál. Az alkalmi munkavállalás új szabályai augusztus elejétől lépnek életbe. Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője elmondta: tisztában vannak a mezőgazdaságban feketén foglalkoztatottak nagy számával, ám ott is egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni. Az illegális munkavállalók ellenőrök előli bujkálása és futkosása helyett a gazdák egy részének gondolkodásában fordulatra lenne szükség. Be kellene végre látniuk: alkalmazottaiknak rendes munkaviszonyra van szükségük - figyelmeztetett.
A munkaügyi főfelügyelőség a társhatóságokkal (rendőrség, APEH, idegenrendészet) együttműködve rövidesen szigorú ellenőrzéseket indít. Főként a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást, valamint a törvényes munkaidő betartását vizsgálják. A kisebb adminisztrációs hibák büntetésétől eltekintenek. Papp István úgy látja: a jelenlegi százhetven munkaügyi felügyelő kevés, számukat tíz-húsz százalékkal növelni kellene.
Októbertől háromfokozatúvá alakítják a munkanélküli-ellátási rendszert. A gyors elhelyezkedésben teszik érdekeltté az embereket, ezért az első három hónapban fokozottan - legfeljebb havi 68 400 forintig - támogatják az álláskeresést. A második hat hónapban 34 200 forint lesz az ellátás, majd három (ötven év fölöttieknek hat) hónapon át 20 800 - vázolta az új rendszer lényegét Csizmár Gábor.
A kormány egy sor munkaügyi jogszabályt terjeszt a parlament elé. Meg akarják változtatni a foglalkoztatási törvényt, javasolják a munka törvénykönyvének módosítását és a munkaügyi ellenőrzés átalakítását. Ez utóbbiakra csak az Országgyűlés őszi ülésszakán kerülhet sor, ám a munkaügyi tárcánál a rohammunka májustól júliusig várható. A szociális partnerekkel és a szakszervezetekkel ezért "menet közben" egyeztetnek. A munkavállalók jogait ismertető kampány kezdetét őszre tervezik, de már májusban kinevezik a munkavállalói jogok biztosát.